szombathely.hu
Impresszum
Aktuális
Programok
Program naptár
Szent Márton Programsorozat
Zene/Koncert
Mozi
Színház/Tánc
Előadás/Kiállítás
Gyerekeknek
Sport
Buli/Disco
Kiemelt rendezvények
Tanfolyam, képzés
Tábor
Egyházi, vallási
Egyebek
Ünnepek, megemlékezések
Megyei kitekintő
2024.11.15 00:00
,,Azt gondolom, hogy a művészet mindig magából az emberi lélekből fakad, ez által válik őszintévé, hitelessé, és találja meg a maga közönségét. A gombák, a természet, az ember és annak szimbólumai, az animizmus, az írott fantázia, a természetfeletti és az elmém alatti, a saját álmaim; együttesen befolyásolják...
2024.11.23 09:00
Ebben a hónapban is szombat délelőttönként újabb és újabb bütykölési lehetőséggel várjuk az ügyes kezű óvodásokat és iskolásokat. Az érdeklődők hagyományos és az újabb keletű kézműves technikákkal, változatos alapanyagokból készíthetik el saját alkotásaikat - legyen az akár játék, dísz- és ajándéktárgy...
Látnivalók
Nevezetes polgárok
Top 10 látnivaló
Római emlékek nyomában
Szent Márton nyomában
Zsidó emlékek nyomában
Tudósok, művészek nyomában
Szombathely régen és most
Múzeumok, kiállítóhelyek
Fák ölelésében
Víz közelben
Összes látnivaló
Az 1996/97-es Szent Márton Jubileumi Év óta fokozott érdeklődéssel keresik fel Szombathely városát, mint Szent Mártonnak, Európa egyik legismertebb szentjének szülőhelyét. Római emlékeket keresve, kultúrtörténeti értékekről hallva, településük névadójának, vagy templomuk védőszentjének szülőhelyét meglátogatva...
A szombathelyi Smidt Múzeumot 1968-ban alapította dr. Smidt Lajos (1903-1975), nyugalmazott kórházigazgató, sebész főorvos, aki Szombathely városának és Vas megye közönségének ajándékozta értékes magángyűjteményét. A főorvos hat évtizeden át, fáradhatatlan szenvedéllyel gyűjtötte a múlt becses emlékeit...
1908-ban nyitották meg a nagyközönség előtt a múzeumnak és könyvtárnak is otthont adó Kultúrpalotát, a mai Savaria Múzeum épületét. Az intézmény régészeti, néprajzi, történeti és természettudományi gyűjteményeiben mintegy félmillió tárgyat őriznek. A régészeti műtárgyak között nemzetközi mércével is...
Gasztronómia
Heti menü
Éttermek
Gyorséttermek
Cukrászdák, kávézók
Pubok
Menza
Szállás
Hotel
Panzió
Magánszállás
Diákotthon, turistaszálló
Kemping
Hírek
Kispályás Foci
Kispályás Labdarúgó Kupák
Sport és rekreációs létesítmények
Falco KC
Asztalitenisz
Futsal
Jégkorong
Kézilabda
Kosárlabda
Labdarúgás
Röplabda
Torna
Vízilabda
2024.11.14 08:00
A Bajnokok Ligája csoportkörének 4. fordulójában, hazai környezetben rendezett meccsünket több játékosunk is kihagyta betegség miatt. Ennek ellenére kiválóan kosárlabdáztunk, az első félidőt 6 pontos előnnyel zártuk és a záró 10 perc előtt is maradt még 4 egység a mi javunkra. A hajrá rendkívül izgalmas...
2024.11.11 08:00
Három játékrészen keresztül tartotta a lépést a Rátgéber-csapat a mienkkel, aztán a 29 pontig jutó Perl Zoli vezérletével robbantottunk. Az 1.negyed eleje inkább szólt a hazaiakról, hiszen a kölcsönös kosárváltás utáni Meleg-zsákolást követően 10-6-ra vezettek. Aztán jött Tiby és Perl, fordult...
December 28-30. között rendezik meg XXXVIII. VOLVO ALPOK AUTÓ - SZILVESZTER TEREMLABDARÚGÓ TORNÁT Idén is három kategóriában várják a csapatok jelenkezésést: o Öregfiúk: ...
Szabadidő
Kulturális intézmények
Sportolási lehetőségek
Disco, klub
Szabadulós játékok
Szerencsejáték
SZOMBATHELY LEGÚJABB SZÓRAKOZÓHELYE A PeRINT patak partján, a valamikori (Sylvester) Nyomda helyén, a szombathelyi belvárosban, vár az ország egyik legújabb és legmodernebb klubja! 2024 augusztus 23-i hétvége bekerül Szombathely történelem könyvébe... Innentől kezdve minden péntek és szombat egy új valóság...
A Késmárk utcai sporttelep teniszpályái több évtizede Szombathely város részét képezik. A Savaria T.C. 1996-os megalapulásakor 6 pálya és egy egyszintes klubház ált a teniszt szeretők rendelkezésére. Jelenleg már 10 a nemzetközi szabvány szerint felújított teniszpályán és egy kétszintes minden igényt...
Hasznos
Szent Márton kártya
Menetrendek, taxi
Tourinform
Helyi rádiók
Szociális int. és bölcsődék
Egészségügy
Étel házhozszállítás
Bevásárlás, házhozszállítás
Bolt, Szupermarket
Nemzeti Dohányboltok
Bank automata
Magyar Posta
Hivatalok
Helyi hírportálok
Autószervíz
Gumijavító
Oktatás
08:00:00-19:00:00
2024 Nov
15
A NÉVTELEN ARKÁNUM
23
KÉZMŰVES KUCKÓ
26
VILÁGJÁRÓK
29
ANIMA SOUND SYSTEM KONCERT
(1772-1844) költő, a magyar irodalmi romantika képviselője. Kisfaludyt ,,Himfy szerelmei" címen megjelent költeményei tették népszerűvé. Irodalmi munkássága elválaszthatatlan saját szenvedélyes szerelmi életétől, az idézet is ,,Szerelem" című verséből való. Múzsáját, Szegedy Rózát 1800-ban vette feleségül....
Elemi és középiskoláit Pozsonyban végezte, majd a Pázmány Péter Hittudományi Akadémián szerezte meg diplomáját 1928-ban. Felszentelés után öt évvel Rómába került az Egyházzenei Intézetbe gregorián- és kompozíció szakra. 1929-ben a gregorián zene licenzátusa, 1931-ben a gregorián ének mestere lett.
Nemzedékek nőttek, nőnek fel gyermekversein. A Bóbita, a Galagonya, a Fut, robog a kicsi kocsi és megannyi társuk mondókaként, dalként kísér bennünket. A Rongy-szőnyeg szerzője a legtöbb húron játszó magyar költő. Nem csupán műfaji, ritmikai sokszínűsége okán, bár az altatótól a ráolvasásig, az epigrammáktól a teremtésmítoszokig, Himfy-strófáktól a Valse triste-ig hosszan sorolhatnánk kimeríthetetlen életművének darabjait.
Szolnok-Doboka vármegyében dolgozott tiszti főügyészként, mint állami alkalmazott, 1945-ben egyre nyugatabbra menekült. Szombathelyen telepedett le családjával, de itt is B-listára került. Eleinte jogi tanácsokat adott és különböző segédmunkát végzett.
Az Óperint utca 14. számú ház falán 1970. decembere óta hirdeti emléktábla Wälder Gyula emlékét, aki 1884. február 25-én született itt, Wälder Alajos fiaként. A Wälder családban meglévő művészi hajlamok benne teljesedtek ki.
1880-ban költözött Szombathelyre, Hauszmann Alajos építész építésvezetőjeként. A századvégi szombathely városképének formálója lett. A Király utcától a vasútig tartó terület mellékutcáinak kialakításában döntő része volt.
Szombathelyen született. Iskoláit a Bánki Donát Gépipari Műszaki Főiskolán és az ELTE-n végezte. A Berzsenyi Dániel Főiskola gazdasági tanszékén tanított. 1990-1998-ig Szombathely Megyei Jogú Város polgármestere 1998-2002 között képviselője volt.
Sárváron született. Rómában végezte a teológiát. Plébános, hittanár, újságíró, 1917-től a pesti egyetem teológiai karának professzora volt. Az 1920-as választáson a sárvári kerületben mandátumot szerzett, majd tagja lett a fővárosi törvényhatósági bizottságnak. A Bethlen és a Teleki kormányban közélelmezési, vallás- és közoktatásügyi miniszter volt. A két királypuccs idején, mint jó legitimista kapcsolatokkal rendelkező politikus közvetített Horthy és a király között. 1922-től haláláig népjóléti és munkaügyi miniszter volt.
Középiskoláit Szombathelyen végezte, jogot Pozsonyban, Győrben és Budapesten hallgatott. 1871-ben nyitott ügyvédi irodát Körmenden, 1882-ben Szombathely alügyésze volt. 1885-ben lett a város polgármestere. Irányítása idején egyesítették a várossal Szentmárton és Óperint községeket.
A pécsi középiskola elvégzése után a budapesti tudományegyetem jogi fakultására iratkozott be, ahol 1899-ben avatták doktorrá. 1899. november 9-én került Szombathelyre, mint vármegyei közigazgatási gyakornok. 1900-ban árvaszéki I. jegyzőnek választották.
Nem városunk szülötte volt, de legszebb alkotó éveit 1922 és 1948 között itt töltötte, s később is ápolta kapcsolatait a várossal. A falumúzeum létesítésének gondolata és első programterve is tőle származik. Tóth János Zalaegerszegen született 1899-ben.
A Mátyás király u. 6. sz. alatt egy jellegtelen földszintes házon 1947 óta díszes emléktábla hirdeti, hogy itt született Tóth István, korának kiváló szobrászművésze, akire városunk méltán lehet büszke. Édesapja megbecsült, tehetséges asztalosmester volt, s úgy nézett ki, hogy fia is a műhely árnyékában nőve, szintén ezt a mesterséget folytatja.
Gimnáziumi tanulmányait Sopronban a jezsuita rend iskolájában végezte, majd Győrben a kisszemináriumban folyatta. 1755-től a híres római Collegium Germanicum-Hungaricum növendéke lett. 1758-ban, a teológiai és filozófiai doktori fokozat elnyerésével fejezte be római tanulmányait.
Szigeti János vasúti irodakezelő családja Szombathelyen a Söptei utca 35. szám alatt élt. Szigeti Miklós 1913. április 19-én született. A premontrei gimnázium hat osztálya után jelentkezett bencésnek Pannonhalmán. Az érettségi után, 1931-ben szerzetesként kapta a Kilián nevet.
Apja magas állású katonatiszt, tribunus volt. Márton gyermekéveit Savariában töltötte, s mivel már ekkor nagy hajlamot mutatott a keresztény hit felvételére, apja a felső-olaszországi Paviába küldte.
Jelmondata:„Nekem Krisztus az életem.”
A szombathelyi premontrei gimnáziumban érettségizett. 1814-ben lépett a premontrei rendbe, A szemináriumot Csornán és a Pesti Központi Papneveldében végezte. Sokoldalú tudományos munkát folytatott.
Gimnáziumi tanulmányait Sopronban és Szombathelyen végezte, majd Budapesten jogot hallgatott. 1866-ban doktorrá avatták. 1867-ben szentgotthárdi járás szolgabírójává, majd a kerület országgyűlési képviselőjévé választották.
Vagyonos szülők gyermeke volt. Kőszegen, Sopronban, Szombathelyen tanult, Pesten ügyvédi vizsgát tett. A pinkafői uradalom ügyésze volt, de hamar az irodalom felé fordult. 21 éves korában jelent meg a Érzelemvirágok című kötete. (Kőszeg, 1842) Szívesen politzált, vármegyéjében mint a szabadelvű ellenzéknek egyik szónoka szerepelt. Ekkor adta ki Összes költeményeit is. (Pest, 1852) Petőfi Sándor hatására elkezdett népies költeményeket írni. Ennek sikere után 1854-ben jelentette meg pályafutásának csúcspontjának számító a Falu pacsirtája című kötetet. E dalaival a hazai tájköltészet legnevezetesebb személyei közé került.
Középiskolai tanulmányait Szombathelyen, a jogot Pesten végezte. 1871-ben ügyvéd lett. Debrecen főügyész-helyettesévé nevezték ki. 1889-től a Magyar Jogászegyesület választmányának tagja. 1890-től kúriai bíró. Tevékenyen részt vett a Magyarországi Rabsegélyző Egyesület megalakításában és a budapesti unitárius egyház alapításában, melynek gondnokká választották.
Báró Gerliczy Félix és Konis Lujza leánya. Palotahölgy, csillagkeresztes hölgy, a bajor királyi Teréziarend becsülethölgye. A vasmegyei és szombathelyi jótékonysági mozgalmak önzetlen támogatója volt. A körülötte csoportosult lelkes gárda 1899-ben megalapította a Fehér Kereszt Egylet szombathelyi szervezetét, melynek a kezdetektől fogva elnöknője volt.
A Pázmány Péter Tudományegyetemen magyar és francia nyelvet, és művészettörténetet tanult, 1937–39 között a párizsi Sorbonne-on folytatta tanulmányait. majd 1946-ig Argentínában élt. Hazatérését követően a Képes Hét és a Jövendő című lapok szerkesztője lett.
1867-től országgyűlési képviselő és igazságügyi államtitkár, ekkor tevékenyen részt vett a bírósági, ügyészségi szervezeti törvények előkészítő munkálataiban
A Csáktornyai Tanítóképzőben tanult. 1893-ban Felsővisón állami tanító. Első cikkei a Népszavában és a Cipészek Szaklapjában Suhogó álnéven jelentek meg, 1895–1896-ban. 1897-ben Budapestre került, belépett a Szociáldemokrata pártba.
Írói nevén: Érsekújváry Lajos. Orvosi oklevelet a budapesti egyetemen szerzett (1930). Elvégezte a budapesti Zeneművészeti Főiskola ének tanszakát is. 1930-tól 1942-ig Szombathely közkórházában sebészorvos 1942-43-ban harctéri orvosi szolgálatot látott el.
A Siess család 1748-ban költözött Bécsújhelyről Sopronba, ahol 1749-ben alapítottak nyomdát. Siess József János soproni nyomdászt és fiát, Antalt Szily János püspök hozta Szombathelyre. (Egyes tudományos munkákban 1776 szerepel.)
Marcus Aurelius császár szenátorrá nevezte ki, 193-ban az illíriai római sereg vezére lett, mely őt Savariaban császárrá kiáltotta ki. Könnyen hatalmába kerítette Rómát, hol elődjét, Didius Julianest egy katona megölte. Két vetélytársát csatában megverte.
A budapesti tudományegyetem jogi karán 1887-ben doktorátust szerzett. Vármegyei aljegyző volt, majd 1891-től Kámoni birtokán kezdte meg arborétumának telepítését. 1920-ban már 244 fenyő és 310 lombos fa és cserjeféle élt kertjében.
1896-ban Losoncon kezdett díszítő szobrászatot tanulni. Szegeden az építőipari iskola növendéke volt. 1902-ben hazatért Szombathelyre. 1905-től a müncheni képzőművészeti akadémián tanult 1915-ig.
Már 9 esztendős korában hangversenyezett. Zenei tanulmányait 1842 - 45 között a bécsi konzervatóriumban Josef Böhmnél folytatta. Bécsből hazatérve, 20 évesen, tevékeny szerepet vállalt a szabadságharcban. Görgey tábornok segédtisztje, és kedvenc hegedűse is lett. Emiatt a szabadságharc leverését követően emigrációba kényszerült. Konstantinápolyon, Párizson, Londonon keresztül Amerikába vezet útja. Képzett hegedűművész tért vissza Európába, ahol rendkívül rövid idő alatt páratlan karriert futott be. Kapcsolatba kerül a kor több kiemelkedő zeneszerzőjével. 1852 - 53-ban a fiatal Brahmsot viszi magával hangversenyútjaira. 1853-ban Liszt Ferenc Weimari Társaságához is kapcsolódik.
Reismann János testvére és dr. Vajda Ernő felesége 1930-1970-es évek között egyik meghatározó alakja volt a magyar fényképezésnek, azoknak a baloldali elkötelezettségű női fotósoknak egyikeként, akik így-úgy, de meghatározták a korszakot.
A Reismann testvérek születési helye a szombathelyiek által röviden csak "klinik"-ként emlegetett Semmelweis utcai Bábaképző Intézet volt. Az itteni szolgálati lakásban töltötték gyermekkorukat is, innen jártak iskolába is, előbb az elemibe, majd János a premontreiekhez, Mariann pedig a Kanizsaiba.
A szombathelyi polgárosodás időszakának legjelentősebb építésze Rauscher Miksa volt. A felvidéki Léván született 1850-ben polgári családban. Építészeti tanulmányait Bécsben végezte a Képzőművészeti Akadémián.
Gazdasági írnokként kezdte pályáját, majd a budapesti.-i egyetemen. jogot végzett. Első irodalmi sikerét 1866-ban Aesopus c., a Nemzeti Színházban előadott vígjátékával aratta. Publicisztikai tevékenységét Kemény Zsigmond hívására 1867-ben a Pesti Naplónál kezdte Deák politikáját támogató cikkeivel.
1902-ben született a Borsod megyei Mezőcsáton. Édesapja Kovács Árpád város írnok volt. A család Miskolcon élt. 1923-ban elemi népiskolai tanítói oklevelet szerzett. a Tiszai Evangélikus Egyházkerület Miskolci Tanítóképző Intézetében.
Quirinus a Száva folyó mellett alapított, és Dél-Pannonia történetében jelentős szerepet játszó Siscia városának (Sisak, Horvátország) volt a főpásztora. Mivel Quirinus Diocletianus császár rendelete ellenére sem volt hajlandó pogány istenek oltáránál áldozatot bemutatni, Maximus helytartó parancsot adott elfogására.
1909-ben kapta meg Budapesten orvosi diplomáját. Ezután bel és külföldön klinikai tanulmányokat folytatott 1914-ig. Az I. világháborúban, mint tartalékos ezredorvos az orosz harctéren, majd Kleinmünchenben szolgált.
A Kossuth Lajos u. 2. sz. alatti házban született 1893. szeptember 11-én a konduktív mozgásterápiai képzés világhírű megalapítója.Szülei Pető Ármin kereskedő és Wiener Szidónia. A gyermeket az anyakönyvbe Andor néven jegyezték be.
"Holdvilág-lény volt: egyik fele szakadatlan derűben, másik fele bonthatatlan homályban; így bolyongott köztünk" - vallott róla, ifjúkori mesteréről Weöres Sándor. Illyés Gyula pedig - anyanyelve, vállalása és kultúraközvetítő szerepe okán - két nép hű fiaként jellemezte. 1886-ban született a Vas megyei Vashidegkúton (Cankova).
1903. május 13-án született Szombathelyen, a Körmendi út 16 szám alatt. Szülei egyszerű, szegény, de dolgos emberek, akik mindent megtettek azért, hogy a gyermekeik tanulhassanak. A Premontrei Gimnáziumban érettségizik, majd egy rövid, Papnevelő Intézetben eltöltött év után a rendőrségen helyezkedik el.
Egyetemi tanulmányait mint az Eötvös Kollégium növendéke Bp.-en kezdte, majd ösztöndíjjal az USA-ban (Rollins College) fejezte be. 1932-től Bp.-en volt gimnáziumi tanár. 1935-ben bölcsészdoktori oklevelet szerzett. 1937-től az Eötvös Kollégium tanára, 1942-től egyetemi magántanár a bp.-i bölcsészkaron (angol irodalomtörténet), majd 1947-től 1950-ig és 1957-től 1969-ig az angol nyelv és irodalom tanszékvezető tanára a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen (KLTE).
Szombathelyen született.. A budapesti műegyetemen 1922-ben szerzett vegyészmérnöki oklevelet, majd az elektrokémiai tanszéken volt tanársegéd 1923-26 között. 1926-ban lett a műszaki doktor Állami ösztöndíjasként 1926-28 között Berlinben, 1928-30 között Manchesterben folytatta kutatómunkáját. 1931-ben a szegedi Eötvös Loránd Kollégium igazgatójává nevezték ki és itt nyerte el magántanári képesítését is. 1938-47 között a budapesti műszaki egyetem fizikai-kémiai tanszékének nyilvános rendes tanára volt. 1947-ben - mint a Magyar Közösség tagját - a köztársaság elleni összeesküvés alaptalan vádjával letartóztatták, négy évre elítélték, és további két évre internálták.
A szombathelyi gimnáziumban tanult. tagja volt a Bitnitz Lajos által alapított Magyar Társaságnak. Kiválóan beszélte a keleti nyelveket.. 1830-ban latinul írta meg a Budai Egyetem történetét és ebben arab nyelvű verssel köszöntötte alma materét. 1832-ben Grammatica Linguae Hungariae címmel jelentette meg magyar nyelvtanát.
1946-tól a Szépműves Líceumban, 1950-56 között a Képzőművészeti Főiskolán végezte tanulmányait, Bernáth Aurél, Domanovszky Endre és Pap Gyula irányításával. Természetelvű festészetét a vasi táj és a népélet ihlette.
Apja Mayer Enoch, testvére Mayer Károly, akikkel együtt 1875-ben alapították meg a Mayer E. fiai Gépgyárat, melynek vezetésében és fejlesztésében is jelentős szerepet játszott. Ő vezette be a modern malomszerkezetek készítését. 1899 elején ő indította be a benzinmotorok gyártását.
Apjától és P. van Roy festőtől kapott oktatás után a bécsi akadémián tanult, és 1745-ben tett mestervizsgát. Főként Ausztriában működött, de Cseh- és Magyarországon is jelentős tevékenységet fejtett ki. 1759-ben a bécsi akadémia tagja lett.
Pozsonyban jogi tanulmányokat folytatott, majd Pesten nevelői állást vállalt. Közben elvégezte az egyetem orvosi karát. Balassa János felismerte tehetségét és segítségével, 1844-ben Bécsben folytathatta tanulmányait. Itt ismerte meg Semmelweis Ignácot, akivel életre szóló barátságot kötött. 1847-től Balassa János mellett tanársegéd, 1848-ban a baleseti sebészet oktatója, majd Pesten kórházi főorvos volt. 1849-ben a Komárom ostrománál súlyosan megsebesült Görgey Artúrt gyógykezelte. A szabadságharc után nem térhetett vissza az egyetemre. Megnősült és feleségéhez Vasegerszegre költözött.
A Nemzeti Színháznak a századforduló idején - Jászai Mari mellett - a legünnepeltebb drámai művésznője. Márkus József főpolgármester húga. A Színitanoda elvégzése után 1877-ben a Nemzeti Színházhoz szerződött, melynek 1928-ban örökös és tiszteletbeli tagja lett.
A Kossuth Lajos u. 29. sz. ház helyén állt az az épület, ahol 1818. november 13-án Magyar László (Horváth) meglátta a napvilágot. A gyermek Horváth Anna és Magyar Imre csáktornyai uradalmi tiszttartó házasságon kívüli kapcsolatából született, ezért a kor szokásai szerint édesanyja nevén anyakönyvezték. Az édesanya a szülés után három héttel meghalt. Lászlót előbb anyai nagyanyja Szombathelyen, majd apai nagyszülei Dunaföldváron nevelték.
Kegyesrendi, majd premontrei szerzetes volt. 1861-ben pappá szentelték. A pesti egyetemen 1868-ban latin, görög, német nyelvből tanári, 1878-ban bölcsészdoktori oklevelet szerzett. A régészet iránti érdeklődését 1860-tól a premontrei gimnázium tanára, Rómer Flóris ébresztette fel benne, akivel együtt kutatta és feltárta Savaria régiségeit.
A felhasználói élmény növeléséhez, weboldalunk sütiket használ. Bővebb információkért olvassa el az Adatkezelesi Tájékoztatónkat!