Vagyonos szülők gyermeke volt. Kőszegen, Sopronban, Szombathelyen tanult, Pesten ügyvédi vizsgát tett. A pinkafői uradalom ügyésze volt, de hamar az irodalom felé fordult. 21 éves korában jelent meg a Érzelemvirágok című kötete. (Kőszeg, 1842) Szívesen politzált, vármegyéjében mint a szabadelvű ellenzéknek egyik szónoka szerepelt. Ekkor adta ki Összes költeményeit is. (Pest, 1852) Petőfi Sándor hatására elkezdett népies költeményeket írni. Ennek sikere után 1854-ben jelentette meg pályafutásának csúcspontjának számító a Falu pacsirtája című kötetet. E dalaival a hazai tájköltészet legnevezetesebb személyei közé került.

Vasvármegyei vagyonos kisnemesi szülők gyermeke Kőszegen, Sopronban, Szombathelyen tanult, Pesten ügyvédi vizsgát tett. A pinkafői uradalom ügyésze volt, de hamar az irodalom felé fordult. 21 évesen Kőszegen adta ki „Érzelemvirágok” című első verseskötetét. Vidos József alispán mellett a vármegye szabadelvű ellenzéknek egyik szónoka lett. Petőfi Sándor hatására kezdett népies költeményeket írni. „ Összes költeményeinek” kiadása, majd ennek ennek sikere után 1854-ben jelent meg a „Falu pacsirtája” című pályafutásának csúcspontjának számító verseskötete. Méltatói szerint „dalaival a hazai tájköltészet legnevezetesebb személyei közé került”. Felesége halála után 1855-ben Pestre költözött. A „Szépirodalmi Album” szerkesztését irányította, verseket és prózai cikkeket írt az 1850-es évek lapjaiba. Kiadta „Tündérvilág” a „Huszárok könyve”, majd a „Pásztorórák” című verses köteteit. 1860-ban Vas vármegye főjegyzője, majd országgyűlési képviselője lett. 1864. március 15-én politikai összeesküvés gyanújával letartóztatták, az Újépületbe, Olmützbe, majd Theresienstadtba zárták. 1867-ben szabadult. Ennek az időszaknak a verseit „Egy rab álmai” című kötetében adta közre. Szabadulása után Pesten ismét országgyűlési képviselővé választották. Eötvös József miniszter Vasvármegye tanfelügyelőjévé nevezte ki. 1875-ben Budapesten halt meg. Szombathelyen 1898-óta viseli utca a nevét.