(1772–1844) költő, a magyar irodalmi romantika képviselője.

Kisfaludyt „Himfy szerelmei” címen megjelent költeményei tették népszerűvé. Irodalmi munkássága elválaszthatatlan saját szenvedélyes szerelmi életétől, az idézet is „Szerelem” című verséből való. Múzsáját, Szegedy Rózát 1800-ban vette feleségül.

Részt vett a Magyar Tudós Társaság munkájában és jelentős érdeme volt az 1830-ban hazafiúi adakozásból felépített Balatonfüredi Színház megvalósításában.

Az utcát, amely addig a Gyámolda utca nevet viselte, 1903-ban lakossági kezdeményezésre nevezték el róla.

„Az életnek tengerében két örvény van: szív és ész;
A kettőnek egyikében a jobb ember könnyen vész”

„Szabadság…. Szerelem” e két idea  adta a hajtóerőt  a reformkor fiatalságának-, Petőfinek és Kisfaludynak egyaránt.  Az idézet Kisfaludy Sándor (1772-1844) „Szerelem” című verséből való és   két fogalom állandóan jelen van többi műveiben is.  A költő rendszeresen írt az  „Aurora”-ba az 1820-as évektől Pesten megjelenő vezető irodalmi antológiába, ahol  Berzsenyi Dániel Kazinczy Ferenc, Katona József  éppúgy publikált mint  mint Kölcsey, Virág Benedek vagy Vörösmarty Mihály. A neves   szerzőgárda műveit, a múltidéző nemzeti epikát, az  eposzokat, elbeszélő költeményeket novellákat, regényeket, népdalokat és vígjátékokat ismerte a magyar olvasó közönség. Így vált népszerűvé Kisfaludy Sándor  irodalmi munkássága amely elválaszthatatlan saját szenvedélyes szerelmi életétől. A napoleoni háború franciaországi hadifogságából hazatérve álnéven írta „Himfy szerelmei” című költeményeit, amelyekkel nagy feltűnést keltve robbant be a magyar irodalomba és a köztudatba. 32-35 éves korában már az ország ünnepelt költője volt. A magyar irodalmi romantika előkészítője, főleg szerelmi lírájával alkotott maradandót. Az általa létrehozott dal-alakzatot „Himfy-strófá”-nak nevezik a verstanban. Fő művének számító „Himfy szerelmei”  Toldy István szerint „a magyar irodalmi ízlés jelentős fordulatát vezette be” és „polgárjogot szerzett az addig egyházi és világi fórumok cenzúrája alá vetett szerelmi poézisnek”. Kisfaludy feleségül vette múzsáját a vasmegyei Vát faluban  élő Szegedy Rózát és jelentős érdeme volt az 1830-ban hazafiúi adakozásokból építtetett Balatonfüredi Színház megvalósításában

Az ispotály szó alatt ma kórházat értünk,  de annak jelentése, fő funkciója miatt a régebbi  időkben  szegényház, később gyámolda volt. Szombathely szegényeiről magánalapítványok mellett a középkorban a Ferences-rend ispotálya  gondoskodott. Hazatius János tanácsos 1682-ben készült  végrendeletében a házát és vagyonát, a városi gyámolda felállítására hagyta, amelyben a 18. században  8-10 elaggott suzombathelyi polgárt ápoltak A ferencesek ispotálya mellett álló épület, bejárata a mai Kisfaludy utca felől volt,  az utcát ennek okán a 19. sz-i jegyzőkönyvek  „Gyámolda utcának” nevezték. Átlevezésével a városi képviselő testület  1903-ban foglalkozott és az utcának lakossági kezdeményezésre  Kisfaludy Sándor költő nevét adta.