Claudius

A császári származású Drusus fia, Germanicus testvére volt. Testi fogyatékossága miatt távol tartották - vagy önszántából maradt távol - a politikától. Caligula meggyilkolása után (41) a pretoriánusok császárrá kiáltották ki.

Brutscher József

A szombathelyi tűzoltóegylet alapítója

Brenner János

A Püspöki Elemi Iskola után a Faludi Gimnáziumban tanult. 1945-1949 között a budapesti Műszaki Egyetemet végezte el. 1950-ben a Budapesti Városrendezési Intézethez került. 1953-ban egyedül dolgozta ki a Kerepesi úti lakótelep városrendezési tervét.

Bodányi Ödön

Az arad-csanádi vasútnál működött, mint főmérnök. Több vasúti és más nagyobb építkezéseket is vezetett. 1899-ben Éhen Gyula ajánlatára Szombathely város a főmérnökévé választotta. Nagy része volt a város gyors fellendülését szolgáló városrendezési munkálatokban.

Bitnicz Lajos

A szombathelyi szemináriumban tanult teológiát. Szabad idejében sokat nyelvészkedett. Jól beszélt latinul, ezen kívül görögül, héberül, angolul, németül is megértette magát. 1812-től a szombathelyi líceum tanára lett.

Berzsenyi Dániel

1788-tól a soproni evangélikus líceumban tanult, tanulmányait nem fejezte be. Rövid ideig Keszthelyen önkéntes katona, majd Niklán élt anyai nagybátyjánál. 1799-ben vette feleségül másod-unokatestvérét Dukai Takách Zsuzsannát.

Bertalanffy József

Bertalanffy Imre - a Bertalanffy-nyomda megalapítójának - fia. 1874-ben vette át apjától - az 1846 óta működő - nyomda vezetését. Többször is korszerűsítette: új felszerelést vásárolt és az Óvoda utcában (ma a Rákóczi Ferenc u. - Batthyányi tér - Thököly I. u. közötti szakasz) nagyobb helyiségben rendezkedett be.

Bendefy László

A budapesti Műegyetemen általános mérnöki, és geológus mérnöki diplomát szerzett. 1924-1929 között a Vas megyei múzeum ásvány- kőzet- és őslénytárának anyagát rendezte, és végezte bérbaltavári őslénytani ásatást. A Vasi Szemle folyóirat egyik alapítója volt.

Békefi Antal

A Petőfi u. 31. számú lakóházon emléktábla jelzi, hogy abban az épületben élt és alkotott Békefi Antal pedagógus, népzenekutató. A Veszprém megyei Bakonyoszlopon született 1926. május 19-én. Életútja nehéz körülmények között indult, 10 éves korában édesanyját, 17 évesen édesapját vesztette el.

Beke Ödön

A budapesti egyetem bölcsészettudományi karán szerzett magyar-latin szakos tanári, 1906-ban bölcsészetdoktori oklevelet. 1909-ben Nagyszebenben, 1910-től Budapesten tanított. A Tanácsköztársaság idején a finnugor nyelvészet megbízott tanára lett.

Bárdosi Németh János

"Széll Kálmán utca 37 alatte vers jelölje meg a házfalat, mert itt születtem egy tavasz-napon..."E sorokkal kezdődik a szombathelyi származású Bárdosi Németh János kései verse, az Emléktábla. A költő 1902. március 8-án egy udvari cselédlakásban látta meg a napvilágot.

Bárdos Alice

Budapesten született. Zenei tanulmányait Hubay Jenő mesteriskolájában végezte. 1917-ben diplomázott. Ez év tavaszán Berlinben mutatkozott be. A fővárosi sikert több német nagyvárosi koncert követte. Budapesten 1920-ban lépett pódiumra.

Balogh Gyula

Balogh Gyula a Veszprém megyei Ihásziban született Pápán, Kőszegen és Szombathelyen tanult. A Pesti Jogi karra iratokozott be, de nem lett ügyvéd. 1859-ben Vas Gereben Képes Újságjának szerkesztője volt. 1861-ben saját fordításában jelentette meg Heine verseit. 1861-1867-között a körmendi járás esküdtje, majd Vas vármegye aljegyzője volt. 1867-től kiadta és szerkesztette a Vasmegyei Lapokat. 1870-ben kötetbe gyűjtötte saját verseit, megalapította és szerkesztette a Sopron Megyei Közlönyt.

Bakó József

Zsellércsaládból származott. 1909-től cipészinasként Szombathelyen dolgozott. 1923-ban végezte el a polgári iskolát Budapesten, majd 1927-től a soproni evangélikus tanítóképzőben tanult. Barátainak - dr. Várady Imrének és Ősz Ivánnak - köszönhetően első kötete a Szombathelyi Kultúregyesület támogatásával jelent meg.

Asbóth József

1947-ben Párizsban, a Roland Garros francia nemzetközi bajnokságon férfi egyesben győzelmet szerzett, és ugyanitt Körmöczy Zsuzsával a vegyes párosban harmadik helyezést ért el. 1948-ban Wimbledonban férfi egyesben lett harmadik. A Budai Torna Egylet, a budapesti Egyetemi Athletikai Club (BEAC), a Vasas Sport Club, és a Bástya játékosaként férfi egyesben 23, férfi párosban 10 és vegyes párosban 5 bajnoki címet szerzett.

Apponyi Albert

Nagybirtokos, arisztokrata. 1872-től Deák-párt tagja, majd a Sennyey-féle konzervatív párthoz csatlakozott. 1878-tól az egyesült, majd mérsékelt ellenzéki párt vezére. 1899-ben belépett a Szabadelvű Pártba, 1901-től 1903-ig a képviselőház elnöke volt. 1903 végén kilépett a Szabadelvű Pártból és újból megszervezte az ellenzéki Nemzeti Pártot, 1904-ben belépett az Ellenzéki Pártok Szövetségébe, majd a Függetlenségi Pártba.

Almásy László Ede

Almásy László a XX. századi sivatagkutatás nemzetközi jelentőségű magyar képviselője. Nem volt földrajztudós, hanem sportember, a szó századfordulón vett értelmében. Vagyontalan, de nagy műveltségű arisztokrata, aki számára a motorizáció egyszerre volt megélhetés és lehetőség a versenyzésre.

Akacs Mihály

Megyei tisztviselő, az Akacs-alapítvány létrehozója. A Balogfán élő középkori eredetű - vele férfiágon kihalt - nemesi családból származott. 1823-tól Vas vármegye esküdtje, majd táblabírája volt.

Adorján Andor

Lackenbacher Andor néven született. Jogot és bölcsészetet hallgatott Budapesten, majd a párizsi Sorbonne-n. 1905 és 1906 között a Pesti Napló párizsi és balkáni tudósítója, majd 1910-tôl 1919-ig az Est munkatársa volt.

Bernstein Béla

Bernstein Béla, az egyik legnagyobb magyar zsidó történész és az első, aki a magyar zsidóság múltjáról írt jelentős munkát. Várpalotán született. A budapesti Rabbiképző növendéke lett, egy tanévet a breslau-i (ma Wroclaw) Jüdisch-theologisches Seminarban töltött. 1890-ben bölcsészdoktori oklevelet nyert Lipcsében. 1892-ben Szombathelyre került a tekintélyes és művelt hitközség élére, az 1880-ban Schöne híres bécsi építész tervei alapján épült szép új templomba. A zsidó népiskolában 1861 óta magyarul folyt az oktatás, amelyet Bernstein Béla 1897-ben egy Héber Tanfolyam létrehozásával erősített. Nagy gondot fordított az iskolára, amelynek történetét megírta és 1896-ban Budapesten meg is jelentette.

Kristóf Ágota (emléktábla)

Kristóf Ágota, Agota Kristof Kossuth-díjas magyar származású svájci író, aki műveit francia nyelven jelentette meg. Gyermekkorát két testvérével, Attilával és Jenővel együtt Csikvándon töltötte. Édesapja falusi tanító volt. Kilencéves, amikor Kőszegre költöztek. Édesapját 1948-ban többéves börtönbüntetésre...

Weöres Sándor (emléktábla-lakóház)

Nemzedékek nőttek, nőnek fel gyermekversein. A Bóbita, a Galagonya, a Fut, robog a kicsi kocsi és megannyi társuk mondókaként, dalként kísér bennünket. A Rongy-szőnyeg szerzője a legtöbb húron játszó magyar költő. Nem csupán műfaji, ritmikai sokszínűsége okán, bár az altatótól a ráolvasásig, az epigrammáktól...

Kuntár Lajos (emléktábla- lakóház)

Kuntár Lajos (Csörötnek, 1914. június 27. – Szombathely, 2005. október 31.), újságíró, haditudósító, szerkesztő, népmesegyűjtő, népművelő, könyvtáros, bölcsészdoktor, tanár. Paraszti család utolsó gyermekeként született. Édesapja még születése előtt meghalt. Csörötneken járt elemi iskolába. Tanulmányait...

Bakay Szilárd (lakóház)

Apja Bakay Szilárd, az I. honvéd gyalogezred egyik zászlóaljának parancsnoka, anyja Németh Mária, egy budapesti vasnagykereskedő lánya volt. Árvaszéki ösztöndíjjal 1902-től a Kassai és Kőszegi Katonai Alreáliskolák, ezt követően a kismartoni Főreál, majd 1906–1909 között Morvafehértemplomi lovassági...

Emlékmű

Kálvária utca

Kálvária templom

Dr. Vass József Tanoncotthon és Szalézi Rendház

Óperint utca

Evangélikus templom

Óperint utca

Püspöki palota

Püspöki iskola

Petőfi Sándor utca és a zárda

Petőfi Sándor utca és a zárda 2

Papnevelő intézet

Vármegyeház

Megyeháza épülete

Püspöki palota_2

Berzsenyi Dániel tér

Megyeháza

Berzsenyi Dániel tér szobor

Széchenyi István utca

Szily János utca bíróság épület

Fő tér

Fő tér Centrum áruházt

Fő tér tőzsde épület

Fő tér Kőszegi utca sarok

Fő tér felől a Szécheny István utca