szombathely.hu
Impresszum
Aktuális
Programok
Program naptár
Szent Márton Programsorozat
Zene/Koncert
Mozi
Színház/Tánc
Előadás/Kiállítás
Gyerekeknek
Sport
Buli/Disco
Kiemelt rendezvények
Tanfolyam, képzés
Tábor
Egyházi, vallási
Egyebek
Ünnepek, megemlékezések
Megyei kitekintő
2024.11.15 00:00
,,Azt gondolom, hogy a művészet mindig magából az emberi lélekből fakad, ez által válik őszintévé, hitelessé, és találja meg a maga közönségét. A gombák, a természet, az ember és annak szimbólumai, az animizmus, az írott fantázia, a természetfeletti és az elmém alatti, a saját álmaim; együttesen befolyásolják...
2024.11.26 17:00
Előadó: DR. BARINA ZOLTÁN - kutató botanikus Albánia harmad akkora területű ország, mint hazánk, mégis természeti látnivalók sokaságát kínálja a homokos és sziklás tengerpartoktól a magas hegyvidékekig, a lápoktól és sztyepprétektől a zárt bükkösökig és sziklai fenyvesekig. Előadónk 20 éve vetődött el...
Látnivalók
Nevezetes polgárok
Top 10 látnivaló
Római emlékek nyomában
Szent Márton nyomában
Zsidó emlékek nyomában
Tudósok, művészek nyomában
Szombathely régen és most
Múzeumok, kiállítóhelyek
Fák ölelésében
Víz közelben
Összes látnivaló
1955 őszén egy szerencsétlen véletlen eredményeként egyedülálló jelentőségű régészeti leletre, egy egyiptomi eredetű Isis istennő templomának márványfaragványaira és épületmaradványaira bukkantak Szombathelyen. Az Iseum rövid időn belül meghatározó kulturális jelentőségre tett szert, a templomhomlokzat...
Egykoron Kámon önálló falu volt, azonban jelenleg már Szombathely északi részéhez tartozik. Az 1860-as években Saághy Mihály a föld birtokosa kezdte meg az arborétum kiépítését. A földbirtokost fia, Saághy István is követte a kertépítésben és az 1930-as évekig ötszáznál is több fás szárú növényt telepített...
1961 nyarán az egykori téglagyári gödrök helyén kezdték el a tavak létesítését, amelyeket 1965-től vehettek birtokba a szombathelyiek. 2 évvel később fákat telepítettek a környékre, és hála a gondozásnak, mára a Csónakázó tó és környéke Szombathely egyik legszebb részévé vált. Kikövezett sétányon körbejárható...
Gasztronómia
Heti menü
Éttermek
Gyorséttermek
Cukrászdák, kávézók
Pubok
Menza
Szállás
Hotel
Panzió
Magánszállás
Diákotthon, turistaszálló
Kemping
Hírek
Kispályás Foci
Kispályás Labdarúgó Kupák
Sport és rekreációs létesítmények
Falco KC
Asztalitenisz
Futsal
Jégkorong
Kézilabda
Kosárlabda
Labdarúgás
Röplabda
Torna
Vízilabda
2024.11.14 08:00
A Bajnokok Ligája csoportkörének 4. fordulójában, hazai környezetben rendezett meccsünket több játékosunk is kihagyta betegség miatt. Ennek ellenére kiválóan kosárlabdáztunk, az első félidőt 6 pontos előnnyel zártuk és a záró 10 perc előtt is maradt még 4 egység a mi javunkra. A hajrá rendkívül izgalmas...
2024.11.11 08:00
Három játékrészen keresztül tartotta a lépést a Rátgéber-csapat a mienkkel, aztán a 29 pontig jutó Perl Zoli vezérletével robbantottunk. Az 1.negyed eleje inkább szólt a hazaiakról, hiszen a kölcsönös kosárváltás utáni Meleg-zsákolást követően 10-6-ra vezettek. Aztán jött Tiby és Perl, fordult...
December 28-30. között rendezik meg XXXVIII. VOLVO ALPOK AUTÓ - SZILVESZTER TEREMLABDARÚGÓ TORNÁT Idén is három kategóriában várják a csapatok jelenkezésést: o Öregfiúk: ...
Szabadidő
Kulturális intézmények
Sportolási lehetőségek
Disco, klub
Szabadulós játékok
Szerencsejáték
SZOMBATHELY LEGÚJABB SZÓRAKOZÓHELYE A PeRINT patak partján, a valamikori (Sylvester) Nyomda helyén, a szombathelyi belvárosban, vár az ország egyik legújabb és legmodernebb klubja! 2024 augusztus 23-i hétvége bekerül Szombathely történelem könyvébe... Innentől kezdve minden péntek és szombat egy új valóság...
A Késmárk utcai sporttelep teniszpályái több évtizede Szombathely város részét képezik. A Savaria T.C. 1996-os megalapulásakor 6 pálya és egy egyszintes klubház ált a teniszt szeretők rendelkezésére. Jelenleg már 10 a nemzetközi szabvány szerint felújított teniszpályán és egy kétszintes minden igényt...
Hasznos
Szent Márton kártya
Menetrendek, taxi
Tourinform
Helyi rádiók
Szociális int. és bölcsődék
Egészségügy
Étel házhozszállítás
Bevásárlás, házhozszállítás
Bolt, Szupermarket
Nemzeti Dohányboltok
Bank automata
Magyar Posta
Hivatalok
Helyi hírportálok
Autószervíz
Gumijavító
Oktatás
08:00:00-19:00:00
2024 Nov
15
A NÉVTELEN ARKÁNUM
26
VILÁGJÁRÓK
29
ANIMA SOUND SYSTEM KONCERT
30
KÉZMŰVES KUCKÓ
A Kossuth Lajos u. 29. sz. ház helyén állt az az épület, ahol 1818. november 13-án Magyar László (Horváth) meglátta a napvilágot. A gyermek Horváth Anna és Magyar Imre csáktornyai uradalmi tiszttartó házasságon kívüli kapcsolatából született, ezért a kor szokásai szerint édesanyja nevén anyakönyvezték. Az édesanya a szülés után három héttel meghalt. Lászlót előbb anyai nagyanyja Szombathelyen, majd apai nagyszülei Dunaföldváron nevelték.
Kegyesrendi, majd premontrei szerzetes volt. 1861-ben pappá szentelték. A pesti egyetemen 1868-ban latin, görög, német nyelvből tanári, 1878-ban bölcsészdoktori oklevelet szerzett. A régészet iránti érdeklődését 1860-tól a premontrei gimnázium tanára, Rómer Flóris ébresztette fel benne, akivel együtt kutatta és feltárta Savaria régiségeit.
Jogi tanulmányait Budapesten végezte. Előbb egy jászberényi újságnak, majd Budapesten az Országos Hírlapnak volt munkatársa, 1901-től dolgozott a Vasvármegye című lapnál, később főszerkesztője, tulajdonosa lett. A szombathelyi újságírás vezéralakja volt.
Lancsics Bonifác Szombathelyen született, Grazban logikát tanult, majd Nagyszombatban bölcseleti tanulmányokat folytatott. 1693-ban lépett Szent Benedek Rendbe. Filozófiát Pannonhalmán, teológiát pedig Nagyszombat egyetemén hallgatott. 1710-ben szentelték pappá. Pannonhalmán hitszónok és novíciusmester majd a gazdasági természetű ügyek magisztere volt. 1710 -1714 -ig a somogyi tizedek beszedője, 1715-től egy évtizeden át főmonostori perjel volt. Vaskos kéziratait négy kötetben őrzi a főmonostori levéltár. Lancsics Bonifác ahol csak megfordult, recepteket gyűjtött.
Tanulmányait a keszthelyi algimnáziumban kezdte, majd Szombathelyen a premontrei főgimnáziumban folytatta. Érettségi után tanári és bölcseletdoktori oklevelet szerzett. 1863-tól tanár egykori szombathelyi iskolájában, majd 1875-től 1884-ig ő lett a gimnázium igazgatója.
Nemesi származású iparoscsaládból született. Bencés papnövendék Pannonhalmán bölcseletet, Pozsonyban teológiát tanult. A rend feloszlatásakor (1786) elhagyta a papi pályát s tanár lett a komáromi, a szombathelyi (1789-96), majd az esztergomi gimnáziumban.
Pozsonyban hittudományt tanult 1785-től 1790-ig. Pozsonyi éveinek legjelentősebb alkotása "Magyar nyelvkönyv"-e. 1790-ben szentelték pappá. 1793-tól a szombathelyi líceumban tanított. 1803-ban elkészítette a szombathelyi múzeum római régiségeinek teljes leltárát.
"Saját életünk csak merő folytatása és kiteljesítése elődeink életének. Csak egy láncszem vagyunk, soha nem teljesen új kezdet és - reménykedjünk - nem a vég" (Kraszna-Krausz Andor 1979-ben a "Kulturpreis" átvételekor). Kraszna-Krausz Andor 1904 január 12-én született Szombathelyen a Király u. 5. szám alatti házban Krausz Adolf és Rosenberger Irén gyermekeként.
Körmenden volt vasesztergályos tanonc. 1896-tól 1908-ig a szombathelyi Pohl-gépgyárban dolgozott, mint műhelyvezető. Bekapcsolódott a munkásönképzőkör munkájába. 1903-ban lett tagja a szociáldemokrata pártnak. 1918 novemberében megalakult munkástanács elnökévé választják.
Szombathelyen márványtábla jelöli a Kálvária utca 10. számú. házat, amelyben Koncz János 1894-ben. született. Azon kevesek, közé tartozik, akinek Szombathely vezetése és közvéleménye nemcsak halála után, hanem már életében is tisztelettel és megbecsüléssel adózott. Csodagyerekként kezdte pályáját, tehetségét Balassa Kálmán, a szombathelyi zenei élet egyik jeles alapítója ismerte fel.
A vasi fotográfia meghatározó alakjai voltak a Knébel család tagjai. Az alapító Knébel Ferencet fia, Knébel Jenő és unokája Riza is követte a mesterségben. Bár gyógyszerészetet tanult, hamar átpártolt a fotográfiához. A portréfényképezés legjelesebb dunántúli művelői közé tartozott.
A szombathelyi Faludi Ferenc Gimnázium egykori növendéke Pável Ágoston eszményeit követte; elismerően méltatta írásaiban és előadásaiban is. A Trianon után születettek nemzedékéhez tartozott. Tanulmányait a második világháború alatt a legendás Eötvös Kollégiumban folytatta Budapesten.
A szombathelyi premontrei gimnáziumban érettségizett, budapesti jogi egyetemen diplomázott. A szombathelyi királyi törvényszéken lett joggyakornok. 1896-ban lépett Szombathely város szolgálatába mint aljegyző.
Győrben és Budapesten görög-latin szakos diplomát szerzett. Egykori iskolájában, a premontrei gimnáziumban kezdett tanítani. 1883-ban, 1907-ben pedig ő lett az igazgató. A tanítás, igazgatás mellett jelentős munkát vállalt a város kulturális- és közéletében.
1924-1928 között végezte tanulmányait a Bp.-i műegyetemen. Mint fiatal építészmérnök, tíz éven át Györgyi Dénes és Wälder Gyula tanárok tervező irodájában dolgozott. 1939-1948 között magánépítészként tevékenykedett, ekkori munkái: a budapesti Tímár utcai lakótelep, a pécsi OTI -lakótelep, majd a II. világháború után a szófiai Magyar Nagykövetség. 1949-től a Magasépítési Tervező Intézet csoportvezetője, 1951-től a Középülettervező Vállalat műteremvezetője, 1952-től a Lakó- és Kommunális Épületeket Tervező Vállalat főépítésze volt.
Egyetemi tanulmányait 1912-ben kezdte, de csak az első világháborús frontszolgálat után 1922-ben fejezte be. Az Eötvös Kollégium tagja volt. Doktori címét "A szombathelyi székesegyház és mennyezetképei" önálló kötetben is megjelent dolgozatával szerezte meg.
Az egyetemet Budapesten végezte. 1914-ben került a Magyar Nemzeti Múzeum szolgálatába. A régiségtárban a római gyűjteménynek volt igazgató őre 1938-ig. 1938-ban a pécsi egyetemen tanított. 1940-től Debrecenben az egyetemes ókori történet és régészet tanára. Régészeti kutatásai elsősorban a pannóniai limes kérdéseivel foglalkoztak.
A budapesti Piarista Gimnáziumban érettségizett. 1912-ben a Pázmány Péter Tudományegyetemen szerzett történelem-földrajz szakos tanári diplomát. 1913-ban lépett, premontrei rendbe.
Modern korszakban akadnak olyan szerzők, akik nem alkotásaik súlyával, hanem kapcsolataikkal, kisebb - nagyobb vitáikkal hagynak nyomot az irodalomtörténetben. Tevékenységüket többnyire bekezdésnyi méltatás, hivatkozás, "lábjegyzet" örökíti meg. Akkor vetődik rájuk némi fény, ha a kutatók érdeklődését felkelti egy-egy hatástörténeti kérdés, életrajzi mozzanat, filológiai titok.
A győri akadémián jogot végzett, 1843-ban ügyvédi vizsgát tett, majd Szombathelyen ügyvédi gyakorlatot folytatott. 1848-49-ben szombathelyi képviselő volt a pesti, majd a debreceni parlamentben. A szabadságharc leverése után osztrák fogságban volt, 1850-ben amnesztiát kapott.
Tanulmányait a bécsi hadmérnöki akadémián végezte 1839-ben. A szabadságharc idején, Fehértemplomnál és Szenttamás ostrománál kitűnt vitézsége miatt Kossuth őrnaggyá és hadmérnöki főnökké nevezte ki. Erődítési munkálatainak nagy szerepe volt Pétervárad védelmében.
Prágában a jezsuitáknál tanult teológiát, utána Rómában az Apollinar-kollégium hallgatója volt. 24 éves korában boroszlói, majd prágai kanonok lett. Egy ideig Mária Terézia pármai követe volt. 1770-től az osztrák udvart képviselte Rómában.
Heimler Ernő ügyvéd, szociáldemokrata politikus fia. Iskoláit Szombathelyen és Budapesten végezte. 1944-ben családjával Auswitzba, majd Buchenwaldba deportálták. A háború után Budapesten kezdett egyetemi tanulmányait 1950-ben a londoni Gazdasági Főiskolán fejezte be.
Érettségi után, 1920-24 között a szombathelyi adóhivatalban dolgozott. Újságírói tevékenységét 1924-ben kezdte, a Vasvármegye című napilap olvasószerkesztője volt. Tagja volt a Faludi Ferenc Irodalmi Társaságnak és kritikusa a társaság Írott Kő címmel megjelenő folyóiratának.
Osztrák származású. Asztalosként kezdte pályáját, majd Németországban rajzművességet tanult és bronzöntéssel is foglalkozott. Nevét először Würzburgban említik, ahol 1734-ben Georg Oegg udvari lakatosmester rajziskoláját vezette.
Szombathelyi polgár, a városi tanács tagja volt. A városra hagyott vagyona tette lehetővé a Városi Menhely (Polgári Gyámolda) intézményének létrehozását. Szombathelyen utcát neveztek el róla, először 1928 és 1950 között, majd ismételten 1992-től.
1863-ban a Magyar Tudományos Akadémia székházának építésénél a pesti kőmíves céh "legénnyé" avatta. A budai műegyetemen kezdte építészeti tanulmányait, 1866-tól a berlini építészeti akadémián tanult. - Berlinből hazatérve 1870-ig Skalnitzky Antal irodájában dolgozott. 1872-től a műegyetem tanára, számos későbbi kiváló építész nevelője.
A bécsi Politechnische Hochschule-n gépészmérnöki oklevelet szerzett. Közben geodéziai és csillagászati tanulmányokat is folytatott. Hazatérve herényi birtokán - 1891-ben - obszervatóriumot rendezett be. 1895-ben a Vasvármegyei Elektromos Művek Részvénytársaság műszaki igazgatója lett.
1888-ban avatták a budapesti egyetemen a jogtudományok doktorává, majd 1889-ben letette a bírói vizsgát. Pályáját Sopronban, Budapesten, Fiumében kezdte, innen a szombathelyi törvényszékhez került. 1896-tól a győri ítélőtáblán működött, ezután 1902-től járásbíró, 1906-tól törvényszéki bíró, majd táblabíró lett Szombathelyen.
Gerő László és Saly Lucia gyermekeként a Széll Kálmán utca 11. sz. alatt született. Apja, földmérő mérnök, térképész volt. A Premontrei Gimnázium befejezése után Budapesten, a József Nádor Műegyetemen folytatta tanulmányait, ahol 1932-ben szerzett építészmérnöki diplomát, majd 1941-ben műszaki doktori oklevelet.1935–1938 között a római Magyar Akadémián tanult ösztöndíjjal, Róma városépítészetét és a magyarok Santo Stefano Rotondo templomának építészetét tanulmányozta.
1881-ben végzett a nagyváradi katolikus tanítóképzőben. Ezután két évig mint osztálytanító működött Nagyváradon és Németgencsen, ahol 1883-ban megalakította az önképzőkört. 1884-től Vasvármegye Árvaházának és Hadiárvaházának igazgatója volt nyugalomba vonulásáig, 1930-ig.
Szombathely történetének fáradhatatlan kutatója nem a város szülötte de tevékenységének nagy része a Szily János u. 1. szám alatti papi szemináriumhoz kapcsolódik. Celldömölkön született 1889-ben. Édesapja dr. Géfin Lajos a helyi kórház nagy tudású, irodalom és színházszerető és értő főorvosa, édesanyja a nagy magyar érzelmeiről ismert 1848-as szombathelyi politikus, Hübner János lánya volt.
Budapesten született Sebesi Erzsébet néven 1912. november 14-én. Gyermekéveit Sárváron töltötte nagyanyjánál - iránta való szeretetből vette föl a Gazdag Erzsi nevet -, akinek mesélőkedve, a természet világában való különös otthonossága indította talán első verseinek megírására.
"Utolsó éveiben a szorosabb rokonsága tulajdonát képező Hübner-féle ház (a Faludy Ferenc - ma Petőfi Sándor - és Kőszegi utcák északi torkolatánál) emeletének bal szárnyát lakta családjával. Örömmel újságolta, milyen pompás beosztású ez a lakás, s hogy dolgozószobája oly csendes; semmi sem zavarja, ha el akar mélyedni stúdiumaiba.
Gregorius Alajos cukrász és Lukács Mária, Nándor nevű gyermeke Budapesten érettségizett. 1917-ben lépett a bencés rendbe ahol a Geláz nevet kapta. Ekkor kérelmezte névmagyarosítását. 1922-ben pappá szentelték.
ÉLETÚTJA - (1889-1950)
A Müncheni Fotóakadémia elvégzése után Újvidéken volt operatőr, majd a fronton haditudósító. A háború után Szombathelyen megnyitotta az ország 2. legnagyobb impozáns műtermét.
Középnemesi családból származott. Középiskolai tanulmányait a kőszegi, illetve a soproni jezsuita gimnáziumban végezte. 1720-ban lépett be a jezsuita rendbe. Grazban bölcsészettudományi tanulmányokat végzett. 1725-ben filozófiai doktorrá avatták.
Radnóti Kovács Árpád felesége, Fábián Gyula és Biczó Ilona lánya. Képzőművészeti főiskolát végzett. Pedagógusként és festőként tevékenykedett. 1991-ben a szombathelyi Művelődési és Ifjúsági Központban rendeztek kiállítást "Egy tiszteletreméltó művészcsalád" címmel négyük számára.
Szombathelyen a Szent László király u. 13. szám alatti házban élt Fábián Gyula rajztanár, etnográfus, festőművész és ifjúsági író, aki 1884. április 12-én született Losoncon. 1904-ben került Budapestre, az Országos Magyar Királyi Mintarajziskola és Rajztanárképzőnek - a mai Képzőművészeti Egyetem elődje - lett hallgatója.
1846-ban katonai iskolába került. Hadmérnökként főhadnagy lett. 1857-ben, apja halálakor megvált a katonaságtól és a családi birtokon gazdálkodott. 1869-től tagja lett az országgyűlésnek, 1871-től Vasvármegye főispánja volt. Ő kezdeményezte a Vasvármegyei Árvaház létrehozását.
Középiskoláit Szombathelyen végezte, jogot Budapesten tanult. Szombathelyen alügyészként helyezkedett el, majd ügyvédként dolgozott 44 éven át. Az ügyvédi kamara megalakulásakor titkárává, majd elnökévé választotta. 1881-ben a Batthyány-hercegi és grófi uradalom jogtanácsosa lett.
Gimnáziumi tanulmányait Szombathelyen kezdte, majd a Pápai kollégiumban folytatta. Jogi tanulmányait Pozsonyban és Pápán végezte, 1875-ben lett ügyvéd. 1879-től részt vett a város irányításában: választott városi képviselő, majd 1880-tól választott tanácstag volt.
A csornai premontrei kanonokrend keszthelyi gimnáziumában kezdett tanárként dolgozni. 1877-ben került Szombathelyre, ahol a gimnázium tanára, majd 1895-ben igazgatója lett. Mint fizikus mechanikai műhelyt rendezett be az intézetben, ahol maga készítette azokat az eszközöket, melyek az 1887. évi szombathelyi, majd budapesti tanszermúzeumi kiállításon is szerepeltek.
Ismertebb munkái: a sárvári vár dísztermének freskói (1769.), a császári plébániatemplom freskói (1775.), a soproni bencés rendház lépcsőháza (17779.), a szentgotthárdi apátsági templomnak a szentgotthárdi csatát.
A Kossuth Lajos utca 20. szám alatt áll az az épület, ahol Dobrovics Győző, 1855.július 22-én született. A magyar földmérés története nagyon gazdag eseményekben, eredményekben és a gyakorlati munkát művelő kiváló személyiségekben.
Alig volt néhány éves, amikor édesapját, Döbrentei Lajost Uraiújfalu evangélikus lelkészévé nevezték ki, így gyermekkorát itt töltötte. Később elkerült Vas megyéből, iskoláit Pápán, Sopronban végezte, majd a wittenbergi és a lipcsei egyetemen tanult.
Az Óperint utcai elején, ott ahol ma a Perint ABC van, állt di Gleria János szülőháza. (Az Óperint utca torkolatától a Mátyás király utcáig tartó útszakasz az 1900-as évek elején még a Kereszt utca nevet viselte.) Nagyapja Antonio Giovanni (1837) kis köszörűs műhelyt alapította a Belsikátor 2-ben, de édesapja, di Gleria GioBatta még az észak-olaszországi Paularoban született (1868).
A Mátyás király u. 4. számú házon tábla állít emléket Derkovits Gyulának. A híres festő egy sokgyermekes asztalosmester családjában nőtt fel. Apja szakmáját kellett folytatnia, de sokat rajzolgatott, festett, kezdetben még csak műkedvelő szinten.
A Szombathelyi Zeneiskola létrehozója, zongoratanára és igazgatója volt.
A felhasználói élmény növeléséhez, weboldalunk sütiket használ. Bővebb információkért olvassa el az Adatkezelesi Tájékoztatónkat!