Laky Demeter és Sebesy Kálmán premontrei szerzetesek emléktábláját a Smidt Múzeum falán helyezték el. Mindketten részt vettek az 1848/49-es szabadságharcban, és várfogságot szenvedtek érte. Vass Viktor alkotása, 1948.
LAKY DEMETER JÁNOS (Keszthely, 1818. december 25. – Csorna, 1902. augusztus 2.) - szerzetes, tanár, költő, műfordító, szakíró, nemzetőrtiszt. Apja Laky Imre iparos volt. A keszthelyi gimnáziumban tanult 1828–35-ig. A következő két évben a győri jogakadémián hallgatott bölcseletet. 1838-ban Csornán belépett a premontrei rendbe. 1839-től teológiát végzett Győrött. Versei, szonettjei ekkortól jelentek meg különböző lapokban. Lefordította Milton Elveszett paradicsom c. művét, mely kéziratban maradt. 1843 júliusában szentelték pappá. 1843-tól szerzetestanárként a rend szombathelyi gimnáziumában tanított nyelvtanárként, 1844-től szónoklattant adott elő. Ezután a türjei rendházba vonult, s a költészettant tanulmányozta. Ekkor írta költészettani tankönyvét, mely az első magyar nyelvű iskolai poétika tankönyv. 1847-től a keszthelyi gimnáziumban költészettant és szónoklattant oktatott. 1848-ban segédkezett Keszthelyen a nemzetőrség toborzásában, mindenekelőtt hazafias beszédeivel lelkesített. Részt vett a szőcsényi erdőben Jellasics utánpótlásának és levelezésének elfogásában. 1848 nyarán nemzetőrfőhadnagyként teljesített őrszolgálatot a Mura mentén. 1848 novemberétől 1849 májusáig tanított a gimnáziumban. A Keszthelyen tartott kormánybiztosi ülések idején az egybegyűlt tömeget a szabadság megőrzésére, a császári csapatokkal szembeni ellenállásra buzdította. Szerepet játszott a népfelkelő csapatok szervezésében. A világosi fegyverletétel hírére társaival Reziben talált menedéket, itt fogták el. A császári hadbíróság 1849 őszén lázítás miatt nyolc évi vasban töltendő várfogságra ítélte. Olmützben és Josefstadtban Sebessy Kálmánnal együtt raboskodott. A börtönben angolul, franciául, olaszul és spanyolul tanult, néhány társával Gibbon egy művét fordította angolból. 1853 októberében császári amnesztiával szabadult. A tanítástól eltiltották és rendőri felügyelet alatt állt. Ettől kezdve a csornai rendi székházban élt.
SEBESY (SCHOSSER) KÁLMÁN (Sebessy) (Győr, 1815. május 4. – Csorna, 1881. május 25.) - szerzetes, tanár, nemzetőrtiszt. Győrött filozófiai és teológiai tanulmányokat folytatott. Belépett a premontrei rendbe. 1842-ben szentelték pappá. 1837–38-ban és 1842–49 között a rend keszthelyi gimnáziumában tanított. 1848-ban tanártársával, Laky Demeterrel együtt szervezte a keszthelyi nemzetőrséget, majd századosként a Mura-vidék védelmét látta el. Részt vett a szőcsényi erdőben Jellasics utánpótlásának és levelezésének elfogásában. Később a Keszthely környéki falvakban szervezte a népfelkelést. A világosi fegyverletétel hírére társaival Reziben talált menedéket, ahol elfogták. A hadbíróság lázítás vádja miatt nyolcévi várfogságra ítélte, Olmützben két és fél évet, Jozefstadtban másfél évet raboskodott. Laky Demeter rabtársa volt. 1853-ban szabadult.