Adatok betöltése...

Látnivalók

Tudósok, művészek nyomában

Tudósok, művészek nyomában

Szombathelyen a Szent László király u. 13. szám alatti házban élt Fábián Gyula rajztanár, etnográfus, festőművész és ifjúsági író, aki 1884. április 12-én született Losoncon. 1904-ben került Budapestre, az Országos Magyar Királyi Mintarajziskola és Rajztanárképzőnek - a mai Képzőművészeti Egyetem elődje - lett hallgatója. Itt ismerkedett meg későbbi feleségével, Biczó Ilonával. Főiskolás évei alatt az Iparművészeti Társulat ösztöndíjasaként Nógrád, Borsod és Zemplén megye palóc falvaiban végzett kutatómunkát. Ő készítette Malonyay Dezső A magyar nép művészete című munkájában e terület ábrázolásait. A főiskola elvégzése után 1908-ban Sárváron polgári iskolai rajztanári állást kapott. 1915-ben Szombathelyre, az állami reáliskolába - a későbbi Faludi Ferenc Gimnáziumba - került rajztanárnak, ahol nyugdíjazásáig, 1943-ig dolgozott. Tanítványai visszaemlékezései szerint vérbeli tanáregyéniség volt, sok szeretettel, humorral adta át ismereteit. Fábián Gyula Szombathely két háború közötti kulturális, művészeti életének meghatározó egyénisége lett. Vasvármegye és Szombathely Város Kultúregyesületében több szakosztály munkájában vett részt. A zenei szakosztály tagjaként hegedült a városi szimfonikus zenekarban, rendszeresen részt vett jótékony célú hangversenyeken. Titkára volt a Kultúregyesület Szép- és Iparművészeti szakosztályának, s 1918-tól a múzeum képtárának őre. A Szent Márton Céh tárlatain nem csak a kiállító művészek, hanem a szervezők között is ott találjuk. Feleségével képzőművészeti szabadiskolát nyitott. Rézkarcaival szerepelt a Műcsarnok (1923), Nemzeti Szalon (1921, 1928) tárlatain. Szép sikerrel állított ki külföldön is magyar alkotók között.
Számottevő volt közéleti tevékenysége is. Tagja volt a Faludi Ferenc Irodalmi Társaságának, a Szombathelyi Egyház-művészeti Bizottságnak, a szalézi Szent Quirinus templom építőbizottságának, az Országos Magyar Képzőművészeti Egyesületnek, a Magyar Ifjúsági Irodalmi Társaságnak, a III. Cserkészkerület intézőbizottságának és a kaposvári Berzsenyi Irodalmi és Művészeti Egyesületnek. Első szépirodalmi írásai a Benedek Elek szerkesztette Cimbora című ifjúsági lapban jelentek meg. Több ifjúsági regényét folytatásokban közölte a folyóirat, s erre figyeltek fel a budapesti kiadók - Dante, Ifjúság és Élet - s jelentették meg önálló kötetben Fábián Gyula ifjúsági műveit: A fehér ház (1929), A kis Mozart (1928), A zöld elefánt (1928). Szilasy Bálint diáksága (1931), stb. Zenei témájú A kis Mozart című műve, természettudományi regény a Különös háború. Novellái a Cimborán kívül - főként budapesti folyóiratokban: Képes Kis Lap, Magyar Cserkész, Ifjúság és Élet, Az Én Újságom, Tündérvásár - láttak napvilágot. Regényeken kívül ifjúsági színműveket is írt Fábián Gyula. Közülük legkiemelkedőbb a Faludi útrakél című iskoladrámája. 1945 után egyik regényét politikai okokból bezúzták, ezután alkotókedve nem tért vissza. 1955. szeptember 22-én halt meg Szombathelyen.

Hogyan jutok oda?

Helyszínek, szervezők