A Szent Márton Történelmi Sétaút (Via Historica Sancti Martini) a Kálvária templomtól a Szent Márton templomig 9 állomáson keresztül vezet, amelyeket 30 darab burkolati „lépőkő” köt össze. Azokat a helyszíneket mutatja be, amelyek a város ókeresztény hagyományaihoz kapcsolódnak. Az egyes állomásoknál lévő műalkotások, információs objektumok Szent Márton és Szent Quirinus életének egy-egy epizódjára hívják fel a figyelmet.

1.  Kálvária-Martineum
A Szent Márton Európai Kulturális Útvonal gyalogos zarándokútvonala Szlovénia irányából a Kálváriánál éri el Szombathely belterületét. A város nyugati szélén lévő magaslaton az első kálvária valószínűleg még a XVIII. század elején épült. A barokk épületet 1901-ben átépítették, majd 1906-ban karmelita nővérek rendházával bővítették. Az épületegyüttes 1992-ben a Katolikus Továbbképző Intézettel (mai nevén: Martineum Felnőttképző Akadémia) bővült. A közeli, ma már nagyobbrészt beépített terület volt évszázadokon át a város szőlőhegye. A Martineum udvarán kialakított témapark a római hagyományokat és a környéken előkerült római emlékeket mutatja be. 1908-ig remetelak is állt a közelben. A régi remetelak a VI. században élt savariai Szent Leonianusra emlékeztet, aki Galliában Autun és Vienne környékén kolostorokat alapított.
„Márton, a hittanuló öltöztet engem. ”A Szent Márton történet legismertebb jelenete – fele köpenyét egy koldusnak adja – két bronztáblán megjelenítve. A két bronzrelief egyike a köpenyét megosztó Mártont, a másik Szent Márton álmát ábrázolja. – Somogyi Tamás alkotása.

2.  Az ókori színház helye
A város nyugati szélén már a III. században állt színház. Ez a hely volt a császárkultusz egyik központja is. Itt állították a világi hatalom alkotta bíróság elé Quirinus sisciai püspököt, itt ítélték halálra. A kihallgatás lefolyását a Quirinus Passio részletesen ismerteti. Az épület romjai egészen a XIX. század második feléig fennmaradtak, még az 1880-as években is folytatattak itt „kőbányászatot”. A régi római színház köveit építkezéseknél használták fel. A színházra emlékeztet a dombvonulat félkör alakú bemélyedése. Régi római köveket fedezhetünk fel a közeli víztoronyhoz vezető mélyút oldalfalában is. Különös jelentősége van az egykori színháztól a Perint hídig vezető útnak. Ezen az úton vitték Szent Quirinust elítélésének helyszínétől a Sibaris (Perint) patak hídjáig, kivégzésének színhelyéig. A középkorban ez az útvonal ismét „megszentelt útként” jelent meg a város életében, hiszen a városból a kálváriáig vezető úton az 1800-as évek végéig stációsor állt. A másik tábla Márton megvesszőzését és üldözésének történetét mutatja be. Márton szülei földjére visszatérve megkeresztelte édesanyját. A város lakóinak többsége akkor a kereszténység ariánus irányzatát követte. Márton vitába szállt a tévtanok hirdetőivel, akik elkergették a városból.
Mártont az eretnekek megvesszőzik, és elűzik Savariaból – Koller László alkotása - A 2 darab ívesre hajlított felületű, ábrákkal áttört acéllap Szent Quirinus halálra ítélésének és Szent Márton megvesszőzésének, illetve elűzésének történetét jeleníti meg.

3.  Szent Quirinus emlékhely - Perint-híd
Ennek a helynek a közvetlen közelében már a rómaiak idejében is volt híd. A jelenlegi hídtól csupán néhány méternyire levő római hídfő pontos helyét régészeti adatok is bizonyítják. Ez Szent Quirinus mártíriumának színhelye, malomkővel a nyakában itt vetették a Perintbe. A szent halálának helyszínén már az ókeresztény időkben kultuszhelyet alakítottak ki. Horváth József Elek, aki 1825-ben először írta meg és tette közzé magyar nyelven a város történetét, így emlékezik meg az eseményről:
„Gyenge nyakába malomkövet öltvén durva kaczajjal A ’Sibaris’ sebesen le folyó özönébe taszíták,
Hol bár néki nyakát a’ kő nehezíti, szeliden Fenn lebeg …”
Az Óperint utcai híd jobb oldali korlátján a bronzból készített, fennakadt drapéria (püspöki mucétum) utal Szent Quirinus mártírhalálára.

„Hol testét a víz partra vetette, imádkozó-helyet létesítettek”
Az emléktábla Tornay Endre András szobrászművész alkotása, a hídkorláton lévő bronz püspöki öv Veres Gábor munkája.

4.  Székesegyház, Szeminárium, Püspöki Palota
A Szombathelyi Püspökség megalapítása után Szily János, az első püspök az egyházmegyét Szent Márton és Szent Quirinus oltalmába ajánlotta. Quirinus és Márton ábrázolásai megtalálhatók a Szeminárium kápolnáiban, a Székesegyházban és a Püspöki Palotában is. A Székesegyház északi kápolnájában találjuk Szent Márton ereklyéjét, amelyet 1913-ban Tours érseke ajándékozott Szombathelynek. A Szent Márton herma Tóth István szobrász alkotása. Ugyancsak a Székesegyházban látható Anton Maulbertsch 1791-ben készített Szent Márton képe. A Püspöki Palota nagytermének mennyezetképét is Maulbertsch készítette, témája: Szent Quirinusszal és Szent Mártonnal elérkezik a kereszténység Pannoniába. A Papi Szeminárium régi kápolnáját Stornó Ferenc festette ki. A tabernákulum két oldalán az amiens-i jelenet és Márton álma látható. Az új kápolnát Kontuly Béla 1941-ből származó, Szent Márton egész életét bemutató freskója díszíti.

Az iránymutató kompozíció középén kiemelkedő kőelemtől hét – a burkolatba süllyesztett - irányjelző nyíl indul ki, a jelzett célok irányába. Az irányjelzők feliratai: Katedrális, Romkert, Szeminárium, Sala Terrena, Kálvária - Martineum, Szent Márton templom, Iseum. Az irányjelző kövekben egy-egy jelképes kör alakú bronztáblácska kapott helyet, a jelzett funkció megjelenítésével.

5.  Fő tér, Várostorony helye

A szombathelyi várostoronyról több leírás és ábrázolás is fennmaradt, így tudjuk, hogy sisakján az 1700-as években Szent Márton festett képe, majd a XIX. század elején bádogból készített alakja volt látható. A torony 1817-ben leégett, felújítását mintegy két évtizedig halogatták, végül 1837-ben lebontották. A toronysisak kicsinyített mása a Szent Márton Látogatóközpont kiállításán látható.

T. Takács Tibor alkotása - A régi várostorony a Fő téren, a Szentháromság szobor közelében állt. Helyét ma mozaikként kirakott városcímer és felirat jelzi: „Itt állt a Várostorony az 1817-es tűzvészig.” A mozaik 81 x 81 darab, különböző színű gránit kőből készült, célja a feltételezett várostorony grafikai bemutatása.

6.  Savaria tér
„Márton püspök ruháját egy koldusnak adja”- Koller László alkotása.
A Fő tér összeszűkülő végében egy acéloszlopra rögzített objektumon Szent Márton látható, amint átnyújtja palástját a koldusnak. A szobor Márton legendájának egy viszonylag ritkán ábrázolt epizódját ábrázolja.

Az eseményt így idézi fel a Legenda Aurea:
„ Márton egy ünnep alkalmával a templom felé tartott, s egy meztelen koldus szegődött a nyomába. Márton megparancsolta az archidiákonusnak, hogy öltöztesse fel a nyomorultat, de az tétovázott. Erre Márton bement a sekrestyébe, odaadta neki saját tunikáját, és kérte, hogy azonnal távozzék. Amikor az archidiákonus figyelmeztette, hogy el kell kezdenie a misét, azt felelte – saját magára gondolva –, hogy addig nem tud elindulni, míg a koldus nem kap ruhát.„
A közelben volt az egykori városkapu. Ezen a városkapun át jutottak el a középkorban a szombathelyiek a Szent Márton templomba - ami hosszú időszakon keresztül a város plébániatemploma is volt - és a mellette lévő, már a rómaiak idejétől folyamatosan használt városi temetőbe.

7.  Savaria Múzeum

A Savaria Múzeum a Vasvármegyei Kulturegyesület kezdeményezésére épült 1908-ban. A Savaria Múzeum lapidáriumában találhatók az ókori Savaria legbecsesebb emlékei, a kiállított tárgyak között több az ókeresztény lakosság IV-V. századi jelenlétét bizonyítja.
A Savaria Múzeum parkjában a filagória alatti dombormű a remeteséghez vonzódó Mártont ábrázolja és egyben felidézi a püspökké választásához kapcsolódó, sokfelé ismert történetét:
Márton libák közé bújt, amikor püspökké akarták választani. A libák gágogásukkal elárulták és így nem tudott a feladat elől kitérni. A kígyó és a kutya is szerepelnek Márton legendájában, egyúttal asztrális szimbólumok is: Egyszer egy játszadozó gyermekre támad egy kígyó, de Márton parancsának engedelmeskedett és elkúszott. Akkor szomorúan mondta a Szent:
,,A kutyák és a kígyók hallgatnak rám, bezzeg az emberek ….’’ –Somogyi Tamás alkotásai
A kompozíció elemei: liba alakokat formázó íves elem, fekvő kutyát és kígyót formázó elemek. A kompozíció további része egy bronztábla, amelyen Szent Márton alakja látható szerzetesi ruhában, imádkozva. A tábla sarkában a Skorpió havának jelét formázó kampón lopótök lóg, utalva a Márton-napi újbor kóstolására.

8.  Szent Márton templom, Szent Márton látogatóközpont

„Márton Pannonia Sabaria nevű városában született”
A Szent Márton templom helyén már a rómaiak idején is keresztény kultuszhely állt. A templom északi oldalkápolnája a legenda szerint Szent Márton szülőháza fölé épült. A kápolna bejárata feletti felirat is ezt tanúsítja: HIC NATUS EST S. MARTINUS – itt született Szent Márton.

A középkorban a Szent Márton templom volt a város plébánia-temploma. 1638-ban Draskovich György győri püspök a templomot a domonkosoknak adta, az ő birtokukban volt egészen 1950-ig. Az épület jelentős bővítésére 1668 és 1674 között került sor. Ebben az időben épült a domonkos rendház is, amelynek földszintjén találjuk a Szent Márton Látogatóközpontot. A látogatóközpont kiállításai: Szent Márton tisztelete Szombathelyen, Szent Márton a néphagyományban, Szent Márton ábrázolások a Nyugat-Dunántúlon, Domonkos rendi emlékszoba. A templom előtti Szent Márton kutat már 1360-ban oklevél említi. Az 1938-ban állított kútszobor (Szent Márton megkereszteli édesanyját) Rumi Rajki István alkotása.

9.  Szent Márton temető

A Szent Márton temető Magyarország legrégibb, közel kétezer éven át használt temetője.
A rómaiak idejében itt volt a város ókeresztény közösségének sírkertje. Itt lehetett Szent Quirinus első nyughelye, és rajta kívül valószínűleg itt temettek el másokat is, akik az ókeresztény korban hitükért szenvedtek vértanú halált.