Felsőszopori Szily János (1735-1799) magyar római katolikus pap, majd szombathely első püspöke lett. Püspöksége idején a 18. században az ő tevékenységeinek köszönhetően indult fejlődésnek Szombathely városa. Szily János nevéhez fűződik Vas megye egyházi és kulturális életének kibontakoztatása és megszervezése, amelyre a vagyonából is rengeteget áldozott. Az egyházmegye megszervezése mellett idehívta Bécsből Hefele Menyhért (1716-1794) építőmestert és felépíttette a Püspöki Palotát, a Papi Szemináriumot és a Keltz-Adelffy árvaházat. A szombathelyi Székesegyház is Szily Jánosnak köszönhető. A szobor mögött az Eölbey-ház áll, amely létezése részben szintén Szily érdeme. 1791-ben értékes könyvtárat adományozott a szemináriumnak. 1793-ban megalapította a Királyi Líceumot, ahol rövidesen elkezdődhetett a tanítás. Ő alapította a szombathelyi könyvnyomdát. A szemináriumban – melynek felépítését legfőbb feladatának tekintette –, felügyelete alatt kiváló professzorok tanították a növendék papokat és teológusokat. Szily működésével Szombathely az egyházi műveltség és szellemi élet központja lett. Számos ma működő intézménynek, így gimnáziumnak, könyvtárnak, iskolának ő vetette meg az alapjait és a magyarországi szlovének vidékének fejlődését is nagyban segítette. Szily János szobra Szombathely egyik látványosságokban leggazdagabb terén, a Berzsenyi téren áll, szembe fordítva a Székesegyházzal. A szobrot 1909-ben Tóth István szobrászművész készítette. A püspököt a szobrász karosszékben nyugalmasan üldögélve egy bronz szobor alakként formázta meg.

Az emléktábla Szombathely első püspökének állít emléket. A Székesegyház makettjével a kezében, melyet ő építtetett, ábrázolja a püspököt. Érdekes a hasonlatosság Lesenyei Márta alkotása, és Bory Jenő, B. Lőte Éva székesfehérvári Ybl Miklós domborműve között. Lesenyei Márta alkotása, 1989.