Budapesten született Sebesi Erzsébet néven 1912. november 14-én. Gyermekéveit Sárváron töltötte nagyanyjánál - iránta való szeretetből vette föl a Gazdag Erzsi nevet -, akinek mesélőkedve, a természet világában való különös otthonossága indította talán első verseinek megírására.

Sebesi Erzsébet gyermekéveit Sárváron töltötte nagyanyjánál, akinek mesélőkedve, a természet világában való különös otthonossága indította első verseinek megírására. Az iránta való szeretetből vette föl a Gazdag Erzsi írói nevet. Pável Ágoston már elemi iskolás korában felfigyelt rá, és ő szerkesztette később első kötetét, az 1938-ban megjelent „Üvegcsengő”-t. A könyvről a Nyugatban Weöres Sándor írt kritikát, Kodály Zoltán pedig néhány darabját megzenésítette. A költőnő zeneszerzővel való találkozásáról így vallott: "Legnagyobb meglepetésemre olyan megjegyzéseket tett egyik-másik írásom hibáira, döccenő ritmusára, suta rímre, hogy látnom kellett, alaposan végigolvasta a kötetemet. Neki köszönhetem, hogy teljesen a gyermekversek írásának szenteltem minden időmet, ő bíztatott erre?" Gazdag Erzsi 1936-ban érettségizett Kőszegen, a szegedi Tudományegyetem természettudományi karára iratkozott be, és fél évet a pécsi tudományegyetem jog- és államtudományi karán is végzett. 1954-ben jelentkezett újabb önálló kötettel: a „Palika flótája” már egyértelműen gyerekeknek szánt könyv. A gyermekantológiákban, folyóiratokban való mind gyakoribb jelenléte, újabb köteteinek kiadása egyre ismertebbé tették. 1961-től nyugdíjazásáig a szombathelyi Berzsenyi Dániel Megyei Könyvtár munkatársa volt. 1968-ban nívódíjat kapott, 1978-ban József Attila-díjjal tüntették ki. Az irodalmi közéletben is szerepet vállalt: 1981-ben a Magyar Írók Szövetsége Nyugat-magyarországi Írócsoportja elnökévé választották. 1982-ben a Kodály Zoltán Emlékbizottság Kodály-emlékéremmel tüntette ki. Szellemi hagyatékát a Szombathely városa által 1988-ban létrehozott Gazdag Erzsi Irodalmi Alapítvány ápolja. A városban óvodát és egy utcát neveztek el róla, a Szombathelyi Bábszínház pedig egyik legfontosabb kötete nyomán nevét Mesebolt Bábszínházra változtatta. Utolsó lakhelyét, a Petőfi Sándor utca 45. számú házat emléktáblával jelölték meg.