Lancsics Bonifác Szombathelyen született, Grazban logikát tanult, majd Nagyszombatban bölcseleti tanulmányokat folytatott. 1693-ban lépett be a Szent Benedek Rendbe. Filozófiát Pannonhalmán, teológiát pedig Nagyszombat egyetemén hallgatott. 1710-ben szentelték pappá. Pannonhalmán hitszónok és novíciusmester, majd a gazdasági természetű ügyek magisztere volt. 1710-1714-ig a somogyi tizedek beszedője, 1715-től egy évtizeden át főmonostori perjel volt. Vaskos kéziratait négy kötetben őrzi a főmonostori levéltár. Lancsics Bonifác ahol csak megfordult, recepteket gyűjtött. 1697-es latin nyelvű "Orvosi könyvecskéje" a különböző betegségek gyógyításáról szóló kéziratos munka. Tinktúrákon, alkoholos oldatokon, teákon és egyéb főzetek leírásán kívül ismer kenőcsöt, szappant, borecetet, olajos kivonatolást is. Sajghó Benedek főapát 1725-ben látogatott Dömölkre, ahol összeomlott kolostort, repedező falú templomot és gazdasági leromlottságot talált. Szemléje után Lancsicsot jószágkormányzónak küldte ide, de ő nemcsak az apátság gazdaságát, hanem a környék lelkipásztori gondozását is szívügyének tekintette. Azon dolgozott, hogy az egykori Mária-kegyhely jellegét felújítsa. Már 1725-ben zarándoklatra hívta Kemenes-vidék papjait és híveit. Lancsics pannonhalmi évei alatt is bizonyította Regnum Marianum-i elkötelezettségét. 1715 előtt írta a Magyarok Nagyasszonyának máig ismert legkedvesebb himnuszát, a tíz versszakból álló "Boldogasszony anyánk" kezdetű Mária-éneket, amely rendtársa, Szoszna Demeter kéziratos énekes könyvében olvasható. A szerző beazonosítását segítette, hogy a szöveg eredeti versszakainak kezdőbetűi összeolvasva a BONIFÁCIUS nevet mutatták. E vers - népénekké válva -, szövegében is többször változott. 1793-ban Vácott már "nationalis cantio"-ként, azaz nemzeti énekként emlegették és hazánkban hosszú ideig himnuszként énekelték. Sorai a mindenkori magyarokat hazafias érzelmük megvallására késztették. Lancsics 1737 tavaszán hirtelen támadt betegségben halt meg. Pacher Donát, a dömölki apátság történetének krónikása így fogalmazott: "Amilyen nagy tisztességben élt, olyan nagy becsületben halt meg; igaz bencést kísértek utolsó földi útjában a résztvevő vendégek... Vele szállt sírba az apátság ébresztőinek legkiválóbbika". Hamvai a dömölki romtemplom alatti sírboltban nyugszanak. 2005 óta utca viseli nevét Szombathelyen. 2011.10.16-án emléktáblát avattak tiszteletére a városban. A domborművön olvasható szöveg: Boldogasszony, Anyánk, régi nagy Patronánk. Lancsics Bonifác OSB. (1674-1737) Az emléktábla felállítását Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata, a Bencés Diákszövetség Szombathelyi Szervezete, a Visegrádi Szent György Lovagrend támogatta. Némethy Balázs, 2011.