Nemesi származású iparoscsaládból született. Bencés papnövendék Pannonhalmán bölcseletet, Pozsonyban teológiát tanult. A rend feloszlatásakor (1786) elhagyta a papi pályát s tanár lett a komáromi, a szombathelyi (1789-96), majd az esztergomi gimnáziumban. Szombathelyen Törökországi levelek címmel 1794-ben kiadta Mikes Kelemen addig ismeretlen leveleskönyvét. 1799-ben lemondott tanári állásáról, s hat évig gróf Festetics György László fia mellett, majd a gróf Viczay családnál volt nevelő. 1806-ban Pestre költözött; a magyar irodalmi élet és színészet lelkes szervezője lett. Megindította és haláláig szerkesztette Pesten, a Hazai Tudósítások című lapot. 1813-tól 1815-ig a pesti magyar színtársulat igazgatója volt. Pesti háza a korabeli magyar írók találkozóhelye, az irodalmi élet fontos központja volt. Számos író munkáját saját költségén jelentette meg. Négyezer kötetes értékes könyvtárát 1821-ben Komáromnak ajándékozta. 1827-28-ban a nádor megbízásából részt vett az MTA alapszabályait kidolgozó bizottság munkájában. 1828-ban Pesten halt meg. Síremléke a belvárosi templomban látható. Szombathelyi munkásságát a Szily János utca 4. sz. ház falán lévő emléktábla örökíti meg. A városban 1965 óta utca viseli nevét.