Győrben és Budapesten görög-latin szakos diplomát szerzett. Egykori iskolájában, a premontrei gimnáziumban kezdett tanítani. 1883-ban, 1907-ben pedig ő lett az igazgató. A tanítás, igazgatás mellett jelentős munkát vállalt a város kulturális- és közéletében. 1890-től a Régészeti Egylet, majd 1899-től Vasvármegyei Kultúregyesület titkára lett. Vas megye törvényhatósági bizottságának tagja és városi képviselő is volt. Első igazgatója lett az 1908-ban felépült múzeumnak. Megalapozta a Vas megyei néprajzkutatást, leírásokat készített a népéletről, az életmód változásáról. 3600 néprajzi tárgyat gyűjtött össze, amely alapja lett a múzeum néprajzi gyűjteményének. Számos tudományos cikket publikált a római társadalomról, a savariai és velemi leletekről. Jelentősek Horatius és Rufus műveinek fordításai. 1911-ben a Székesfehérvári Tankerület főigazgatójává nevezték ki. Élete utolsó éveit Türjén töltötte. Emlékét utcanév őrzi.