Bernstein Béla, az egyik legnagyobb magyar zsidó történész és az első, aki a magyar zsidóság múltjáról írt jelentős munkát. Várpalotán született. A budapesti Rabbiképző növendéke lett, egy tanévet a breslau-i (ma Wroclaw) Jüdisch-theologisches Seminarban töltött. 1890-ben bölcsészdoktori oklevelet nyert Lipcsében. 1892-ben Szombathelyre került a tekintélyes és művelt hitközség élére, az 1880-ban Schöne híres bécsi építész tervei alapján épült szép új templomba. A zsidó népiskolában 1861 óta magyarul folyt az oktatás, amelyet Bernstein Béla 1897-ben egy Héber Tanfolyam létrehozásával erősített.
Nagy gondot fordított az iskolára, amelynek történetét megírta és 1896-ban Budapesten meg is jelentette. Már Nyíregyházán volt, amikor 1914-ben kiadta A zsidók története Szombathelyen című munkáját. Itt alkotta meg élete főművét, az 1898-ban elkészült: A negyvennyolcas magyar szabadságharc és a zsidók című monográfiát, amelyhez Jókai Mór írt előszót. Munkája azóta is nélkülözhetetlen mind az 1848-49. évi szabadságharccal, mind a zsidósággal foglalkozók számára. 1939-ben már a zsidótörvények szorításában adta ki főműve átdolgozott kiadását. Bernstein Bélát 1944-ben gettóba zárták. 2000 óta utca viseli nevét Szombathelyen, valamint a helyi zsidó hitközség róla nevezte el Kulturális Központját.