Adatok betöltése...

Látnivalók

Nevezetes polgárok

Nevezetes polgárok

Gerő László

Gerő László és Saly Lucia gyermekeként a Széll Kálmán utca 11. sz. alatt született. Apja, földmérő mérnök, térképész volt. A Premontrei Gimnázium befejezése után Budapesten, a József Nádor Műegyetemen folytatta tanulmányait, ahol 1932-ben szerzett építészmérnöki diplomát, majd 1941-ben műszaki doktori oklevelet.1935–1938 között a római Magyar Akadémián tanult ösztöndíjjal, Róma városépítészetét és a magyarok Santo Stefano Rotondo templomának építészetét tanulmányozta.

Gerő László és Saly Lucia gyermekeként a Széll Kálmán utca 11. sz. alatt született. A Premontrei Gimnázium befejezése után Budapesten, a József Nádor Műegyetemen folytatta építészmérnöki tanulmányait. 1935–1938 között a római Magyar Akadémián tanult ösztöndíjjal, Róma-, és a magyarok Santo Stefano Rotondo templomának építészetét tanulmányozta. Az 1940-es években kidolgozta a budai várnegyed rendezési tervét. Első nagyszabású munkája az óbudai amfiteátrum helyreállítása volt. A háború után a Budapest belvárosi plébániatemplom, a Budavári Nagyboldogasszony (Mátyás) - templom helyreállítását irányította. Jelentős, műemléki tervezései a sárospataki Vörös-torony, a Szigligeti-, ls Nagyvázsonyi vár, a révfülöpi templom, a sopronbánfalvi Mária-Magdolna templom, a badacsonyi Szegedi Róza-ház. 1957-től az Országos Műemléki Felügyelőség Építési Osztályát vezette. A Budapesti Műszaki Egyetemen műemlékvédelmet tanított. Tehetséges tanítványai a magyar műemlékvédelem és helyreállítás elismert szakemberei lettek. 1980-ban Lékai László bíboros megbízásából a római Szent Péter-székesegyházban megtervezte és felépítette a "Magyarok kápolnáját". 1967-1994-ig a „Műemlékvédelem” folyóirat főszerkesztője volt. Nemzetközileg is elismert vár-szakértőként tette közzé írásait, jelentette meg magas fokú szakmai igényességű könyveit. Tudományos és szakmai munkásságáért 1959-ben Ybl-, 1973-ban Herder díjat kapott.

Helyszínek, szervezők