Adatok betöltése...

Látnivalók

Nevezetes polgárok

Nevezetes polgárok

Éhen Gyula

Gimnáziumi tanulmányait Szombathelyen kezdte, majd a Pápai kollégiumban folytatta. Jogi tanulmányait Pozsonyban és Pápán végezte, 1875-ben lett ügyvéd. 1879-től részt vett a város irányításában: választott városi képviselő, majd 1880-tól választott tanácstag volt.

Gimnáziumi érettségi vizsgáját a Pápai kollégiumban tette le, jogi tanulmányait Pozsonyban és Pápán végezte. 1875-ben lett ügyvéd és 1879-től vett részt a város irányításában. Választott képviselő, majd 1930-ig tagja volt a képviselőtestületnek. Városi polgárként alelnöke volt a szombathelyi önkéntes tűzoltó egyletnek, nevéhez fűződik a város első, 1887-es iparkiállítása. 1895. november 14-én választották polgármesterré. Városszervezőként rendezte az úthálózatot, köztereket jelölt ki, megépítette az általános vízvezeték- és csatornarendszerét, szilárd burkolattal fedette az utcákat, elkészítette Szombathely első 1:1000 léptékű térképét és városrendezési tervét. Nevéhez fűződik a szegényház és a szegénykonyha felállítása, a munkás-lakásépítés megindítása. Szerepe volt abban, hogy kaszárnya épült a városban, megreformálta a városháza hivatali szervezetét, hivatásos tűzoltótestületet hozott létre. újjászervezte a város rendelkezése alá tartozó rendőrséget. Feladatának tekintette a korszerű ipar Szombathelyre telepítését. Javaslatára jött létre 1899-ben a Kultúregylet. 1902 májusától négy éven át országgyűlési képviselő volt. Ezt követően városi ügyvédi irodáját vezette. Jelentős publicisztikai és irodalmi munkássága is. 1891-1892-ben szerkesztette a „Vasmegyei Lapok”-at, majd a „Szombathelyi Lapok” című politikai közlönyt. „Régi dalaimból” című első verseskötete 1887-ben. A „Modern város” 1897-ben é a „Polgár” című társadalmi esszé 1905-ben jelet meg. 1901-ben Szombathely díszpolgárába választották, 1925-ben kormányfőtanácsosi kinevezést kapott. A vasútállomás előtt teret még életében a „modern magyar polgárváros megálmodójáról” nevezték el.

Helyszínek, szervezők