Fékezhetetlenül tör előre a sportág népszerűsége a vasi megyeszékhelyen, a rangadókon túl egyre többen kíváncsiak a kisebb körítéssel járó összecsapásokra is.  Kezd összeérni a klubvezetés által elképzelt látványos játék  a bajnokság végkimenetele szempontjából fontos hatékonysággal. Turzó József  mesteredző kerete pedig idén mindkét feltételnek eleget tesz,  kiváltképp a szélvészgyors rajt után.  A csapatnak az idegenbeli mérkőzéseken még van mit kozmetikáznia,  hazai környezetben azonban meglehetősen magabiztos a gárda.  A Debrecen elleni találkozón a szép játék mellett ezúttal a végkifejletre is hatványozottan ügyelni kellett, egy kisebbfajta botlás illúzióromboló lett volna. Talán a görcsösség, talán a vendégek elszántsága végett, az elején a vártnál nehezebben került helyzetbe a szombathelyi csapat. Horváth Péterék labdabirtoklási fölényéhez kétség sem férhetett, a kapura azonban veszélytelennek bizonyult a Haladás.  A DEAC játékosai ügyesen lezárták a passzsávokat, a technikailag képzettebb hazaiaknak kevés területet hagytak. A kaputól távol nem sok lehetőség adódott, a benti pozíciókat pedig pazarul megszállták a rutintalanabbnak vélt debreceniek.   A mezőnyfölényben passzolgató vendéglátók közül Michel Melo tűnt a legveszélyesebbnek,  ám a bal oldalon többször lépéselőnybe kerülő brazil játékos lövései többnyire elsuhantak a hosszú kapufa mellett.  A 6. percben Márkus Gábor is kapura törölt egy kínálkozó lehetőséget, a hajdúságiak hálóőre azonban magabiztosan hárított. A becsülettel és lelkesen védekező újonc előtt a 11. percben felcsengett a vezetés lehetősége, ám Sásdi Bálint remek ütemben mozdult ki a kapujából, így a vendég sanszból mindössze csak egy soványka szöglet adódott.  A Haladás fokozatosan, kvázi lépésről-lépésre presszingelte ellenlábasát, a vendégek azonban keveset hibáztak egészen a 19. minutumig.  Az addig stabil lábakon álló Debrecen belealudt a találkozóba, Gyurcsányi centerezésére Hajmási Milán érkezett vehemensen, a játékszer pedig a hálóban landolt. (1-0) A félidő hátralevő részében már egyik oldal szurkolóinak sem emelkedett túlzottan a pulzusszáma, a vártnál egy kicsit szolidabb játékkal a szombathelyiek vonulhattak előnnyel a pihenőre.  A második etapban ellenfele fölé nőtt erőnlétileg,  kombinatív játékban is a Hali, futószalagon jöttek az újabb gólszerzési lehetőségek. A 26. percben egy szemre is tetszetős bokamozdulattal Márkus Gábor nyesett alá labdának, a fifikás kivitelezés pedig parádés gólt eredményezett. (2-0)  Nem sokkal később a korábban is aktívan vállalkozó Bencsik Roland is beköszönt, Németh Péter tűpontos tálalását juttatta a hálóba. (3-0).  Az első félidei fegyelmezett játékának pusztán csak az árnyékát prezentáló vendégek taktikailag is hibáztak, a kapus lehozásából fakadó emberelőnyös játék ugyanis terített betlinek bizonyult. A lassú labdajáratásba folyton beleszúró szombathelyiek közül Vidák Balázs szemrevételezte az üres kaput, majd nemes egyszerűséggel be is passzolta labdát. (4-0). A találkozó véghajrája  a kiütést is elhozta, Hajmási Milán két ízben is megterhelte a lélekben kifáradó hajdúságiak hálóját.  A szorgos sportoló az egész mérkőzésen csillagos ötös teljesítményt nyújtott, a második játékrészben már önmagára emlékeztető Haladás egyik vezéregyéniségnek bizonyult.  A kellemesen csordogáló estébe azonban az utolsó húsz másodperc alaposan belerondított, Leo Mendes a találkozó vége előtt fájdalmas arccal az oldalvonal mellett maradt.  A kiváló mezőnymunkával és védekezéssel bíró klasszis kiesését lélegzetvisszafojtva figyelte a közönség, sajnos a kiütéses győzelem már nem okozhatott felhőtlen örömet.  A vélhetőleg vezéráldozatot hozó összecsapás ugyanis fájó lehet a későbbiek folyamán, hiszen a brazil játékos kulcsszereplője a jelenlegi csapatjátéknak.  A diagnózisról természetesen momentán konkrét információ nincsen, így valamennyien a játékos mielőbbi felépülésben és visszatérésében reménykedhetünk, miközben a találkozó után joggal az egyik szemünk sírhat, a másik nevethet.

Turzó József vezetőedző: „Nem volt könnyű mérkőzés,  szívós ellenféllel találkoztunk. Úgy gondolom, hogy az egész összecsapáson esélyeshez méltón játszottunk, annak ellenére, hogy az első félidőben nem voltunk kellően pontosak tíz méterig, később a kapussal szemben sem.  A harmadik gól szabadította fel a gátat, ellenfelünk kockázatos taktikai húzását sikerült a magunk javára fordítani.  Előzetesen erre is készültünk, a mérkőzésen történtekre jól reagáltunk.  A fölényes győzelemnek örülök, azonban sajnálom, hogy egy fontos kulcsjátékost a jövőben vélhetőleg elveszítettünk.”

forrás: haladas.hu