Egyetemi tanulmányait 1912-ben kezdte, de csak az első világháborús frontszolgálat után 1922-ben fejezte be. Az Eötvös Kollégium tagja volt. Doktori címét "A szombathelyi székesegyház és mennyezetképei" önálló kötetben is megjelent dolgozatával szerezte meg. Szombathelyen tanított. 1925-26-ban ösztöndíjasként az európai barokk művészetet tanulmányozta Németországban és Itáliában. A magyarországi barokkról és Maulbertsch művészetéről több könyvet írt. 1929-ben egyetemi magántanár lett. A II. világháború után a Magyar Országos Levéltár kinevezett igazgatója volt. Budapesten halt meg. Végakaratának megfelelően a szombathelyi Szentmárton úti temetőben nyugszik. 1993 óta utca viseli nevét. Légszeszgyár utcai szülőházánál 2006-ban a Magyar Tudomány Napján avatták fel a levéltáros és művészettörténész emléktábláját. A bronz domborműves márvány emléktáblát Hosszú Laura, a Művészeti Szakközépiskola végzőse készítette.