Székely János: Caligula helytartója - a Zsámbéki Színházi Bázis támogatásával a FÜGE Produkció és a VÁDLI Alkalmi Színházi Társulás vendég előadása

(Szünet nélkül 80 perc)

Huszár Zsoltra emlékezve

A Caligula helytartója a magyar drámairodalom egyik csúcspontja. Hazugság és igazság viszonyát boncolgatja, arra keresve a választ, hogyan maradhat meg embernek az ember, akár gyakorolja a hatalmat – akár, ha ki van téve a hatalmat gyakorlóknak. Becsületről, barátságról és hűségről szól. No meg árulásról és öncsalásról. Arról, hogy végre kell-e hajtani a parancsot bármilyen őrült is vagy mindent feláldozva szembeszállni véle. Áruló-e az, aki az emberségében leli meg hazáját, vagy eleve bukásra van ítélve.

“Látod ezután is
Jönnek őrültek és őrült helyzetek.
Sosem lesz úgy , hogy ránk ne kényszerítsék
Latorságuk a latrok, tébolyuk
A tébolyultak – mert e nyomorult faj
Sajnos mindenre kényszeríthető.
Csakhogy gondold meg: mentség is a kényszer,
Míg főnököd van, van mentséged is.” - mondják a darabban. De valamennyien tudjuk, hogy minden mentség öncsalás...

Székely János Caligula helytartója című drámája 1972-ben íródott és mind a mai napig a huszadik századi magyar drámaírás egyik kiemelkedő alkotása. A keresztény-európai kultúra gondolati analízisét nyújtja keletkezésétől felbomlásáig. Arról beszél milyen világban élünk, mi változott körülöttünk, és mi maradt ugyanaz. Mindezt ráadásul olyan történelmi személyek sorsában beszéli el, akik képesek voltak az áldozathozatalra, akár az önkéntes mártírhalálra is. A Caligula helytartója világunk valóságtartalmát boncolgatja. Arra keresi a választ, mikor, miért mondunk igazat. Mit gondolunk igaznak, bár lelkünk mélyén tudjuk, hogy hazugság. Ez a gondolat az, amely a Caligula szobrát hozó és azt Jeruzsálemben felállítani akaró Petroniust is hosszasan kínozza: szabad-e a császár nyilvánvalóan őrült parancsát akár véráldozat árán végrehajtani, megmentve így az egész római birodalmat? Vagy hallgatva a lelkiismeretre, meg kell tagadni a parancsot, kockáztatva akár a római birodalom egységét is?

Megtörtént Palesztínában, i.sz. 39 -41 ben

Szereplők:
Petroniusrómai patrícius, Caligula szíriai helytartója/Nagypál Gábor
Deciusrómai lovag, Caligula állandó követe/Király Attila
Luciusfiatal római nemes, Petronius segédtisztje/Kaszás Gergő
Probusegy másik segédtiszt/Kovács Krisztián
I. AgrippaPalesztina királya/Tamási Zoltán
Barakiása jeruzsálemi templom fõpapja, az egyháztanács elnöke/Fodor Tamás
Júdászsidó politikus, az államtanács tagja/Tóth József
Római katona/Orbók Áron/Varga Ádám
Római katona/Fekete Zsolt
Lucius/Huszár Zsolt

Díszlettervező: Varga-Járó Ilona, Szikszai Rémusz
Jelmeztervező: Papp Janó
Rendező: Szikszai Rémusz

Időpont: 2020. március 11. 19 óra

Helyszín: Weöres Sándor Színház, Nagyszínpad

Jegyár: 4.500 Ft