Adatok betöltése...

Programok

Előadás/Kiállítás

Előadás/Kiállítás

Roma identitásképek a művészetben 1970–2017-Tudományos konferencia a Berzsenyi Dániel Könyvtárban

Berzsenyi Dániel Könyvtár (BDK) 

+3694513530

http://www.bdmk.hu/

bdmk@bdmk.hu

2017.10.25 (Szerda), 13:50

13.50 Megnyitó

Köszöntőt mond

Nagy Éva, a Berzsenyi Dániel Könyvtár igazgatója

14.00–14.20

Beck Zoltán: A nem-olvasásban feltalált jelentés - Gondolatok a szöveg kiszolgáltatottságáról

14.20–14.40

D. Magyari Imre: Az elszakadás gondjai Holdosi József Cigánymózes című regényében

14.40–15.00

Szűcs Teri: Magyar roma történelem / magyar történelem - magyar roma történelmi regény / magyar történelmi regény

15.00–15.20 

Orsós János: A cigány írásbeliség kezdetei Magyarországon

A konferencia témája a roma identitásképek reprezentációi a magyar irodalomban és a képzőművészetben.

A magyar irodalomban a hetvenes évektől jelentkeznek azok a szerzők, akik műveikben a roma identitásképekkel, roma tapasztalattal foglalkoznak. Jelenleg e nagyszerű alkotók (Bari Károly, Lakatos Menyhért, Osztojkán Béla) művei a magyar irodalmi kánonon kívülre szorultak. A magyar irodalmi kánon újragondolásához, a magyar irodalom sokféleségének megértéséhez jó kiindulópontnak tűnik konferenciánk választott témája: a roma művészeten belül az önreprezentáció kérdése.

 

A konferencia több irányból, több szerzőn és művön keresztül közelíti meg a roma identitásképeket.

  • Valóban elbeszélhető-e a művészet által ez az identitás roma és nem roma befogadók számára? 
  • Van-e folytonosság a magyar roma identitást elbeszélő és alakító művek közt, van-e roma irodalmi tradíció a magyar irodalomban?
  • Az idegen és a saját megjelenése a roma művészetben.
  • Milyen történelemszemlélet olvasható ki a roma művészeti alkotásokból?
  • Milyen szerepet játszott az irodalom és a képzőművészet a formálódó magyar roma értelmiség kialakulásában, a hetvenes években, mi volt a művészet szerepe a roma polgárjogi törekvésekben?
  • Miért maradtak ki a kánonból azok a jelentős epikai és lírai művek, melyek a roma identitás reprezentációval foglalkoznak?

 

A konferencia előfeltételezése, hogy az önreprezentáció visz a legközelebb a „roma” fogalmának a megértéséhez, de kulcsot adhat a kezünkbe a roma művészet befogadásához is. A konferencia célja az egyéb megközelítési lehetőségek számbavétele is, hiszen fontosnak tarjuk, hogy a roma művészetek a kánon és a tudomány „fősodrába” kerüljenek.

A tervezett konferencia két helyszínen zajlik: a Berzsenyi Dániel Könyvtárban, illetőleg a Kanizsai Dorottya Gimnáziumban. A könyvtár több ízben otthont adott már az e témában megrendezett programoknak, például 2015-ben a Romák, cigányok a tudomány és a művészetek terében című konferenciának, amely a roma közösségben fellelhető értékek felmutatását tűzte ki célul: a roma és nem roma közösség számára egyaránt. Ekkor körvonalazódott a folytatás: dr. Beck Zoltán PhD egyetemi adjunktus (Pécsi Tudományegyetem, Romológia és Nevelésszociológia Tanszék), a konferencia ötletgazdája felvetette egy kétévente megrendezendő Holdosi József-sorozat lehetőségét és szükségességét. Egy olyan, kétévente megrendezendő Holdosi József-konferenciát képzelt el, amelynek egyrészt magától értetődő helyszíne Szombathely – hiszen itt élt, írt, tanított Holdosi József –, másrészt „nemzetközi nyitottsággal” is rendelkezik, vagyis olyan fórum, ahol „a legfrissebb tudományos eredmények elbeszélhetők”.

 

Holdosi József Szombathelyen, a Kanizsai Dorottya Gimnáziumban (amely idén ünnepli fennállásának 100. évfordulóját) tanított 1981 és 1991 között. Írásai a magyarországi cigányság életével foglalkoztak. Első regénye, a Kányák (1978) családja – a parasztlány nagymama, a cigányzenész nagypapa és gyermekeik és unokáik – történetét írta meg az 1920-as évektől az 1970-es évek végéig. A cigányfestő látomásaiban népe krisztusi megváltását képzeli el, a zenészfiú végigbolyongja a világot, hogy megtalálja az ősi cigányzenét, a legkisebb fiú pedig drámát ír népe sorsáról. A Kányákkal, ezzel az eposzi erejű cigány mítoszokra (is) épülő családregénnyel Holdosi berobbant a magyar próza élvonalába, a mű kultikus jelentőségűvé vált (német és lengyel nyelvre is lefordították). A regény – irodalomtörténészek véleménye szerint – Gabriel García Márquez (1927–2014) mágikus realizmusának magyar-roma változata. A mű megjelenése után több sajtópert indítottak ellene (ezek alapján készült a Hajh cigányok, hajh Kányák c. dokumentumjátéka, amely először a Magyar Rádióban hangzott el, 1983-ban). Későbbi írásaiban is elsősorban a magyarországi cigányság 20. századi sorstörténeteinek bemutatására törekedett: a nyers valóságot mitikus képsorokkal igyekezett bemutatni, hősei tragikus, elbukó figurák; hiteles, sokszor brutálisan erős jellemek. Szereplői gyakran átokként vagy büntetésként élik meg saját cigányságukat, el akarnak szökni sorsuk elől. Visszatérő cselekményszál a környezetéből kiszakadt cigány fiú sorsa, aki vagy eltitkolja származását vagy édesanyja tudatosan idegeníti el magától; gondolván azt, hogy nem cigányként boldogabban élhet. Sorsuktól elszakadni kívánó hősei azonban előbb-utóbb illúzióikat veszítve visszatérnek cigányságukhoz, mert nem lehetséges a megváltás – jóllehet mindig újra és újra meg kell próbálni.

 

A konferencia két tematikus blokkban, két időpontban zajlik, s célcsoportja is eltérő. Az iskolai programra egész nap, a könyvtári rendezvényre délután kerül sor. A gimnáziumba elsősorban diákokat, egyetemi hallgatókat várunk, a délutáni színhelyre pedig a téma iránt érdeklődő nagyközönséget.

A Gimnázium a délelőtti szekció-előadásoknak, kerekasztal-beszélgetésnek adna otthont, illetőleg a gimnázium legendás magyartanárára, Holdosi Józsefre emlékezik. Az emlékkonferencián Beck Zoltán, Benke Éva, Koós Ildikó tart előadást, majd egykori tanítványokkal kerekasztal-beszélgetés zajlik, Gergó Judit vezetésével.

A délutáni tudományos előadások a Berzsenyi Dániel Könyvtárban hangzanak el. Az előadásokat Beck Zoltán, Szűcs Teri, Magyari Imre, Kovács Zoltán, Orsós János tartják.

 

Hogyan jutok oda?

Helyszínek, szervezők