Püspöki Elemi Iskola után a Faludi Gimnáziumban tanult. 1945-1949 között a budapesti Műszaki Egyetemet végezte el. 1950-ben a Budapesti Városrendezési Intézethez került. 1953-ban egyedül dolgozta ki a Kerepesi úti lakótelep városrendezési tervét. 1967-1976 között a Drezdai Műszaki Egyetemen, mint vendégprofesszor, majd egyetemi tanár a Városépítési Tanszéket vezette. 1977-től 1988-ig (nyugdíjazásáig) a Budapesti Városépítési és Tervező Vállalat műszaki és tudományos igazgatóhelyettese volt. 1977 és 1980 között az ENSZ Városépítési Munkabizottságának (EGB) elnöke volt.
Bár Vas megyében nem tervezett épületeket, publikációiban sokat foglalkozott a megyével. 1959-ben jelent meg a Szombathely városépítés-története a XIX. sz. második felétől az első világháborúig c. tanulmánya. Megírta a Brenner-család történetét, ami a Vasi Szemlében jelent meg 1997-ben. Emlékét utca őrzi a városban.